Könyvek

A vidéki életet hamar budapestire cserélő, akadémiai tanulmányait be nem fejező Cholnoky László (Veszprém, 1879 – Budapest, 1929) huszonhét éves korától él az írásból.
Napilapokban közlő újságíró, utolsó évtizedében pedig már pusztán szépirodalmi szövegei után kapott járandóságokból tengődő író, a Nyugat munkatársa. A magyar irodalom ún. ködlovagjainak egyike, akit a XX. század vége fedezett föl magának, a mai olvasó például irályában Hajnóczy Péter elődjét is fölismerheti benne.

Cholnoky Jenő (1870-1950) veszprémi születésű nemzetközi hírű geológus önéletrajzi naplója izgalmas olvasnivaló. A történelem, az irodalom és a földrajz iránt érdeklődők mind megtalálhatják benne a maguk számára érdekes történeteket, leírásokat, anekdotákat. A két irodalmár Cholnoky (Viktor és László) testvérének élete teli volt kalandokkal, sikerekkel, de nem különben jelentős tudományos igényű eredményekkel. Népszerűségét a maga korában pont szimpatikus előadói képessége szerezte meg számára, nem véletlenül volt a tudományos ismeretterjesztés hazai úttörője. A kötet az életrajzi szöveg mellett a veszpréminek mindig is megmaradt szerző szemléletes képeit is tartalmazza.

A kötetben található írások a közép-kelet európai szituáltságot érintő, a déli szláv kultúrákra kiterjedő vizsgálódások. Mindazon élményorientációkra támaszkodnak, amelyek a szerepeltetett szépírók, képzőművészek és teoretikusok munkásságát jelentős mértékben befolyásolták.

A könyvecskében szereplő írások az első világháborút idézik meg az irodalom eszközeivel és őrzik a tragédia emlékét.

A kötet anyagát a szerző nem osztotta fel ciklusokra. Méltán bízhatott a versek egyedi-közvetlen hatásában, a sorrend közlendőit erősítő funkció képességében.

A kötet négy ciklust tartalmaz. Valamennyinek központi témája Búzás Huba életének, az általa megélt, elszenvedett történelmi megpróbáltatások, tragédiák lírai feldolgozása. A ciklusok a következők: a felejtés ragyavert angyala; tízéves voltam, férfi már; széttép a valóság; ki fog itt dalra fakadni.

A tanulmányok szakmailag megalapozott, izgalmas anyagok. Értéküket csak növeli, hogy kétséget sem hagynak afelől, hogy Bokányi Péter nem csak az irodalomra nyitott, más művészeti ágakról is olvashatunk a kötetben. Irodalmi változatossága ugyancsak meggyőző, mert a tanulmány műfajával csakúgy találkozhatunk, mint esszéisztikus, illetve lírai szövegekkel.

A világhírű hegedűművész, zenepedagógus Auer Lipót (1845-1930) Veszprém szülötte. Jelentékeny művészeti teljesítménye előtt először a Művészetek Háza Veszprém Vár Ucca Tizenhét negyedévkönyvek sorozatában az 1995/1 tisztelgett könyv formájában a város. Akkor jelentős vállalkozásnak számított a muzsikust visszahozni a köztudatba. Igazi szikra volt ez a könyv, hiszen megjelenését követően napjainkra két emléktábla is emlékezik Veszprémben Auer Lipótra, nemzetközi zenei fesztivál, az Auer Fesztivál Veszprém rendszeresen idézi a hegedűpedagógust, világhírű muzsikusok fordulnak meg a szülővárosban.

Gyönyörű címe van László Zsolt kötetének: Hajnal a mélyben – olvasható a borítón, a vers pedig a könyv végén található. Hajnalkához, a múzsához íródott, ahogyan sok másik költemény is.

A kisprózás könyvben visszatérő kulcsszó a nosztalgia, az egészséges emlékidézés. Ezek nem egyszer látomásosak, mágikusak, avagy a szerző felidézett álmainak tartalmaként jelennek meg. A beszélő, mesélő sokszor kacsint össze velünk, amikor klasszikus magyar vagy világirodalmi kapcsolódásokat tár fel életében, életünkben.

Mészáros Gyula (1929- 2015) végzettségét tekintve erdőmérnök, aki szakmai feladatain túl a Bakony erdőgazdálkodásának históriáját kutatta. Hosszú éveken át az 1956-os forradalom és szabadságharc forrásait dolgozta fel. Összefoglalta néhány Veszprém megyei település 1956-os eseményeit, de országos vonatkozású tanulmányai is napvilágot láttak már.

A szerző évtizedeket töltött Kosztolányi Dezső életének, irodalmi munkásságának tanulmányozásával. Ennek az elmélyült kutatásnak és örömmel végzett munkának a nagy nyugatosról született teljes bibliográfiák és nagymonográfia mellett lett eredménye ez a félig fiktív, félig tényszerű mű, melynek zavarba ejtő alcíme: Nicolas Sztavgorin élete. Már ezt magyarázó indulattal is érdemes a könyv olvasásába fogni.

Megérkezni és itt maradni című tanulmánykötetében a régi nagyoktól (Mikszáth, Ányos) a kanonizált magyar kortársakig (Szilágyi Istvány, Grendel Lajos, Tőzsér Árpád, Koncz István, Spiró György, Oravecz Imre, Závada Pál, Parti Nagy Lajos, Borbély Szilárd, Géczi János, Fenyvesi Ottó, Láng Zsolt, Balogh Elemér), a náluk némiképp fiatalabb nemzedékek jeles tagjaiig (Bozsik Péter, Balla D. Károly, Czinki Ferenc) kalauzol bennünket.

A két költő formabontó verseskötettel jelentkezett. A kötet és a benne található minden mű igazi játék a verssel, a nyelvvel, a formával, a kollázzsal, a montázzsal.

A püthagoreusok azt tanítják: közelebb Istenhez, aki az emlékezésben érdemesnek bizonyul, avatott erőfeszítést tesz érte. Mnemoszüné, az emlékezés istene nő; kilenc lányt szülhetett a Zeusszal töltött kilenc szenvedélyes és érzékien szerelmes éjszaka gyümölcseként. Kilenc lányt …, a múzsákat …

A plakáttépésnek (a kollázsnak, xeroxnak, papírgyűréseknek) csakúgy klasszikusa Géczi János József Attila-díjas költő, mint az irodalmi műfajoknak. A vizuális költészeti kategóriába tartozó munkáiból több kötete is jelent meg munkásságának részeként.

A könyv egy város életével, egy bakonyaljai város, a királynék városa polgárainak álmaival, hétköznapjaival, döntésre érlelő határhelyzeteivel ismerteti meg az olvasót.

A városhoz kötődés írásait adja közre Szélbe burkolt város című kötete. Azokat a lírai, prózai munkákat olvashatjuk könyvében, amelyek a különböző irodalmi orgánumokban Veszprémmel kapcsolatban 2014-ig megjelentek.

A huszonnyolc prózai mű egyszerűségével is meghatja azokat, aki olvassák. Hangulatteremtő és könnyed olvasmány lehet mindenkinek.

A szép kivitelű verseskötet ismertetőjeként érdemes három bekezdést idézni a kiadvány fülszövegeiből.

A verseskötet izgalmas és rejtelmes vagy metaforikus világát mi más mutathatná meg jobban, mint a szerző, Botár Attila fülszövegének részlete, amelyet a könyvben megosztott velünk:

A Kosztolányi Dezső életművét tüzetesen ismerő irodalomtörténész e kötetét még a jeles nyugatosról készített nagymonográfia előtti években adta közre.

A szegedi egyetemen tanító irodalomtörténész irodalmi interjúkötete azt az alcímet viseli: Beszélgetések magyar, horvát, szerb és szlovén írókkal. Nyilván rögtön feltételezhetjük, hogy Virág Zoltán is a Vajdaságból került át az anyaországba. Jól ismeri interjúalanyait, felkészültsége, érzékenysége szólaltatja meg az írókat, költőket és a kötet kétséget sem hagy afelől, hogy az egykori Jugoszlávia Európának egy különleges szellemi „egysége” volt – a dialógusnak akkor is, ma is mondhatni, háttérjelentése is van.

Jankovics József és Schiller Erzsébet szerkesztők kezdeményezésére a két évvel korábban megjelent - verseit tartalmazó - Ányos-kötet után egyházi beszédeinek megjelentetésére is vállalkozhattunk. Ányos Pál fogadalma és szolgálata szerint pálos rendi szerzetes volt, melyet költői munkásság gazdagított, ezért is kívánkozott megmutatni egyházi tevékenységének értékes írásait.

A szerző hatvanadik születésnapjára tervezett kötetből hátrahagyott versek válogatása lett. A pálya gerincére érkező, egyensúlyra törő, egyensúlyt teremtő alkotások helyett alig füzetnyi, gondosan dátumozott, szorongással, reménykedéssel, iróniával, külső és belső gyötrelmekkel, daccal átitatott versek egymásutánja maradt.

A magyar kortárs képversköltészet jelentős alakja Bíró József. Self Acting című kötete előtt már hat opusza jelent meg: Térérzés, Vénusz légycsapója, Szájzár, Trakta, Asia, Tükörmáglya. Valamennyinek patinás hagyományú a kiadója, mint például a Magvető, az Új Mandátum és a Hungarovox. Ezért is megtiszteltetés volt, hogy a szerző – mint a Vár Ucca Műhely rendszeres szerzője is – rendelkezésünkre bocsátotta e kötetének anyagát. A kép-(vizuális)-verseskötet után még további kötetei láttak napvilágot:

A népszerű író, műfordító 2006-ban maga jelentkezett kiadónknál, hogy szívesen jelentetné meg nálunk – az évforduló alkalmából – 1956-os emlékeit.

Sarusi Mihály fanyar humorával – ehhez köthető stílusával – tette magát jól felismerhető szerzővé a kortárs magyar irodalomban.

A novellákat és egy kisregényt tartalmazó könyv szerzője Ajkán él, tanít és ír. Kötetei sorában ez a második, amelyet ennek megjelenése után újabbak is követtek.

Brassai Zoltán 2003-ra készült el jelentős és hiánypótló kismonográfiájával, amely Gárdonyi Géza alakjával foglalkozik nagy alázattal és körültekintéssel.

Carpe diem, mondja Horatius után kétezer évvel Búzás Huba is. Most viszont egy verseskötetben bomlik ki a felszólítás profán üdvössége, hogy felkavarja a manapság avíttnak hitt szokásnak hódolót, a versolvasással magát ápolni képes kultúrlényt. A furcsa felhívás közismertebb jelentése: Élj a mának, de ha szó szerinti fordításához ragaszkodunk – Szakaszd le a napot! –, akkor már ott is vagyunk Búzás Huba új könyvénél.

Ez a szerző első önálló verseskötete, melyet a meggazdagodás reményében bocsátott útjára.

A szellemtudományi, filozofikus tárgyú könyvben Fábián László (Zsennye, 1940) író, költő, esztéta, szerkesztő a következő szavakkal mutatja be ajánlásként a kötetét:

A fény tettei és szenvedései
Goethe színtana a mindennapokban

A tanulmánykötet a Veszprém reneszánsz kori emlékei című konferencia előadásainak bővebb, írott anyagát tartalmazza. A Reneszánsz Év 2008 veszprémi programsorozat záróeseményeként rendezett tudományos program napján, 2008. szeptember 18-án jelent meg.

A könyv három fő részből áll: A Gadányi Jenő pályája a kezdetektől 1945-ig című fejezetből; Gadányi Jenő művészeti írásaiból, valamint a festőművész munkáiról készült rajzok, grafikák és festmények reprodukcióit tartalmazó egységből.