A világhírű hegedűművész, zenepedagógus Auer Lipót (1845-1930) Veszprém szülötte. Jelentékeny művészeti teljesítménye előtt először a Művészetek Háza Veszprém Vár Ucca Tizenhét negyedévkönyvek sorozatában az 1995/1 tisztelgett könyv formájában a város. Akkor jelentős vállalkozásnak számított a muzsikust visszahozni a köztudatba. Igazi szikra volt ez a könyv, hiszen megjelenését követően napjainkra két emléktábla is emlékezik Veszprémben Auer Lipótra, nemzetközi zenei fesztivál, az Auer Fesztivál Veszprém rendszeresen idézi a hegedűpedagógust, világhírű muzsikusok fordulnak meg a szülővárosban.

Az első negyedévkönyv megjelenése után húsz évvel időszerűvé vált az újabb, átdolgozott Auer Lipót- kötet megjelentetése is. A 2015-ös Auer-könyv gerincét most is a húsz évvel korábbi kiadvány anyaga adja, de a sok év indokolta változtatásokat, más hangsúlyokat is szükséges volt érvényesíteni.

Az első, úttörő vállalkozásban oroszlánrészt vállalt Géczi János, a Vár Ucca Tizenhét sorozat ötletgazdája, főszerkesztője, illetve Nagy Károly, a kiadó képviseletében. Az újabb és reprezentatív kiadvány megjelenésében Kováts Péternek, a Mendelssohn Kamarazenekar vezetőjének érdemei elévülhetetlenek.

A könyv hátlapjának szövege a következő:

„Százhetven évvel ezelőtt, 1845. június 7-én született Veszprémben Auer Lipót világhírű hegedűművész és pedagógus, a modern hegedűpedagógia egyik legnagyobb hatású mestere. Világhírű művészek egész sorát nevelte, eredményességben máig nem sikerült őt felülmúlni. Mint a szentpétervári konzervatórium vezető professzora, fél évszázados oroszországi tevékenysége során önálló hegedűiskolát teremtett, amit azóta is Auer-iskola néven emlegetnek szerte a világon. Hazájával mindvégig kapcsolatban maradt, munkássága elismeréseként a Zeneakadémia tiszteletbeli tanárává és a Budapesti Filharmóniai Társaság tiszteletbeli tagjává választották. Élete utolsó időszakában az Egyesül Államokban élt és dolgozott, nagy hatást gyakorolva az amerikai hegedűművészet fejlődésére is.

Kiadványunk első részében Auer My Long Life in Music címmel megjelent önéletrajzának magyar fordítása kapott helyet. Könyvünk második részét olyan írásokból állítottuk össze, amelyek szerzője Rakos Miklós, a magyar hegedűjáték történetének ismert kutatója. A közreadott cikkek között szerepelnek a Ridley-Kohne Dávidról és Ruzitska Ignácról szóló tanulmányok is, hiszen ezeket a híres veszprémi hegedűsöket zenei értelemben tekinthetjük ’Auer papának’ és ’Auer nagyapának’ is. Könyvünkben megtalálhatók még a leghíresebb Auer-tanítványokról szóló tanulmányok, a korabeli magyar sajtóból kigyűjtött cikkek, valamint Grigorjev, moszkvai hegedűprofesszor ’Az Auer-iskola hatása Oroszországban’ (1979) című összefoglaló írása. Reméljük, kiadványunk is hozzájárul ahhoz, hogy Auer Lipót végre elfoglalhatja azt a helyet a magyar zenei köztudatban, amit méltán megérdemel.”