Ez a könyv Bodosi György elbeszéléseinek második kötete.

Különböző években keletkeztek a különböző időben és tájakon játszódó történetek. Emiatt az előző kötet folytatásának tekinthető. De amiatt is, hogy ugyanúgy keverednek bennük a valóságos és a rendkívüli, mitikus és néha groteszk elemek is.

Az 1925-ben a fővárosban született költő ott, később vidéki orvosként a valóságban is átélt drámai, olykor már-már mitikusnak nevezhető fordulatokat. Olyanokat, amelyek ősi korok tragédiáiban fordulnak elő ekkora tömörségben. Nemrég letűnt századunk tele volt ilyen történésekkel.

A kötetben ábrázolt valóságosnak tűnő elemek szereplői mégis valamennyien kitalált alakok. Ugyanúgy az írói fantázia termékei, mint az eseményeket fordulatosabbá tevő mitikus elemek. Hogy a szerző számára miért fontos ezek meglehetős gyakori alkalmazása? Nem tudunk választ adni erre. Nem hisszük, hogy elő lehet írni bármilyen szabályt, bármilyen műfajban dolgozó művész számára. Kivált a célszerűséget vagy a hasznosságot nem. Azok az emberi alkotások kelthetnek igazán figyelmet, amelyek minden külső kényszerűségtől mentesen szabadok. Átláthatóan vagy titokzatosan keletkeznek, bár arra törekszenek, hogy a mindig rossz világot, és a soha nem elég jó önmagunkat újraértelmezzük. Öntörvényű alkotások teszik lehetővé, hogy ne csupán egy helyben toporogjunk.

Vár Ucca Műhely Könyvek sorozat 04.