„»Az élet rejtélyes fuvalom, így ami belőle származik, az sem lehet több mint rejtélyes fuvalom. « Hans Arp kertjének virága ez itt előttem, amelyiknek mindenféle üdvözletekből állnak szirmai. A költészet is rejtélyes fuvalom, olvasom a teremtés idejéből küldött üdvözlésben. – Vannak gondolatok, amelyek képessé teszik az embert arra, hogy elveszítse saját jelentőségét – köszönök vissza. – Rendszerint jól tudjuk, kik is vagyunk – folytatnám tovább, de már hallik is a Magyar Pimodán balkonjáról a kikiáltó harsány szava: – Én a múlt századból jöttem lédiz-end-dzsentlimen, onnan, ahol a végtelnek a párhuzamosban találkoznak.....
.... Ezen persze nem akad fenn ma az, aki még mindig jól gyorsul nulláról százra. Azok érzik a működő emlékezetet tehernek, akik úgy vélik, hogy a kakukkos órából nekik kell majd az ürüléket takarítani a nyugalmukat háborgató madár után egész életükben. Kakukk, ahogy az írás mondja.
A másvilágjárók szorongathatnának is, de ehelyett a fuvalom virágához fordulnak: – A költészet vállról indítható tavasz. A költő pedig olyan ember, aki úgy tesz, mint akárki más, anélkül, hogy ez neki sikerülne. Mi lenne nélküle és nélkülünk?
Egyetértek. Talán ezért nem voltam képes arra, hogy egy jövedelmező magatartás után nézzek. Költemények, versek, dalok betépett oldalakon, hogy magamat idézzem. Aki vízre száll és hajózni akar, ne álmodjon magának egzotikus kikötőket. Új világ lesz az, ahol partot ér, ismeretlen hely. A hajó pedig csak ladik, oldalán fehér ecsetnyomokkal: Tudd azt, amit tudhatsz, ne legyél feledékeny, se hűtlen. De aztán bírd is ki.
Nincs iránytű, nincs kormánylapát, csak egy dalbérlő és a fuvalom. Integessetek.”
Így ajánlja kötetét az első fülön Faludi Ádám.
Vár Ucca Műhely Könyvek sorozat 40.
A verseskötet a Nemzeti Kulturális Alap támogatása jóvoltából jelent meg.
ww.nka.hu
