2026. szeptember 19., szombat 15.00 óra
Japán rejtett világa: Tárlatvezetés a Dubniczay-palotában
dr. Korsós Zoltán zoológus tárlatvezetése az OKINAWA MI AMOR / Szerelmem Okinawa kiállításban
Veszprém, Vár u. 29.
A Kulturális Örökség Napjai alkalmából különleges kulturális utazásra hívja a látogatókat a veszprémi Dubniczay-palota. Az intézmény barokk sala terrenájában kialakított kiállítótérben Japán déli része, a szubtrópusi Rjúkjú-szigetvilág elevenedik meg. A tárlaton Dr. Korsós Zoltán zoológussal, a Magyar Természettudományi Múzeum korábbi főigazgatójával találkozhatnak az érdeklődők, aki tárlatvezetésen mutatja be a kutatóút legizgalmasabb pillanatait.
Dr. Korsós Zoltán az okinawai Ryukyu Egyetem meghívására 2009 és 2012 között három évet töltött a szigetvilágban. A 60 lakott szigetből ötvenhármat keresett fel, miközben a talajlakó ízeltlábúak biológiáját tanulmányozta. Egyedülálló élményeit először blogjában, majd könyvében tárta az olvasók elé. Ez a hiánypótló kötet közelebb hozza a távoli, szinte ismeretlen világot, a helyi embereket, az elszigetelt kultúrákat és az egzotikus, ritka élővilágot.
A kintlét alatt készült ötvenezer fotóból félszázat kiválasztva jött létre a szigetvilág szűk keresztmetszetét adó fotókiállítás, amely a Magyar Természettudományi Múzeum támogatásával valósult meg. A projekt a Francia Kulturális Minisztériumtól megkapta a Fotográfia Bicentenáriuma minősítést, így a hivatalos nemzetközi ünnepi programsorozat részét is képezi.
2026. szeptember 20., vasárnap 15 óra
Mohács 500: Tárlatvezetés a Tegulariumban
Kóródy László gyűjteménykezelő tárlatvezetése
Veszprém, Vár u. 29.
Mohács 500 / Az Oszmán Birodalom európai expanziója és a Kárpát-medencei téglakészítés - felhasználás gyakorlatának megváltozása a XVI. században
Ami fönt volt, alulra került; ami alul volt, fölemelkedett... A Magyar Királyság területén a mohácsi csatavesztés utáni időszakban olyan társadalmi, gazdasági elmozdulások történtek hazánkban, amelyekre – az államalapítás és a tatárjárás kivételével – addig nem volt példa Magyarország történelmében.
A XVI. századi török előretörés alapjaiban változtatta meg a hazai építészeti gyakorlatot, ezzel párhuzamosan az építőanyag-gyártást is. Technikailag és a prioritások tekintetében is ez a kényszerű átrendeződés egészen a XIX. század második feléig mély nyomot hagyott Magyarország építészeti karakterén.
Tarts velünk a tárlatvezetésen, és fedezd fel, hogyan alakította át a török hódoltság kora Magyarország építészetét, építőanyag-használatát.
Programjaink ingyenesen látogathatóak.