Fenyvesi Ottó új verseiben a világot mint egy elektronikus falut látjuk viszont.
„Fenyvesi Ottó új verseiben a világot mint egy elektronikus falut látjuk viszont. A falvakban mindenki tud mindent a másik emberről. No, nem Big Brother. Fenyvesi Ottó etikája is ilyen, amit szülőföldjéről hozott: beszéltet szerémségi fiatalt egyes szám első személyben, aki nem járt még Magyarországon, aztán egy másik hőstelen hőst, aki a Dunát és Tiszát összekötő Ferenc József kanális partján él. S akitől mind messzebbre húzódik a Duna, akár a Jóisten. Ilyen magukra hagyott tájakból és lelkekből áll egybe a haza, s végül a földgolyóbis, akikre részvét nélkül aligha nézhetünk a tőlük vagy róluk kapott információk alapján. S akikkel lassan tényleg meg is telik az emlékezet. Veszprémből rálátni még a Vajdaságra, de az óceánon túli sorsok sincsenek messzi a skype-ok korában. S a kettő között a térben és időben a Buhim. Ahol ősz van, még minden megmagyarázhatatlan világjelenség, összefüggések nélküli eseménysor-darabok, háborús őrületek, ipari katasztrófák, gazdasági válságok, nagyhatalmak üzenetváltásai, válogatott emberi kicsinyességeink helyett – kozmikus rend szerint. … A hajdanvolt lázadó hippihang most őszikéssé artikulálódott. Létvigasszal fölérő esszenciát párolt le a szerző. Az e tájon valaha élt szellemi elődök példája spirituális síkon még a pusztuló bácskai kálváriákkal, a messzi ködbe vesző Helter Skelterekkel vagy a metropoliszok aláomló emeleteivel is dacolhatnak a mulandóság évszakában: embermagas katedrálisok ők. Mindenképpen az októberi halottai a közben, a Corvinban” (Németh István Péter)
Vár Ucca Műhely Könyvek sorozat 24.
A könyv a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.
www.nka.hu
