Sebő József irodalmár azt az alcímet adta tanulmánykötetének: Veszprém mint Széphalom ellenpólusa. A címből és alcímből egyértelművé válik, a könyv a nyelvújítás korába kalauzol el.

A kulturális összeütközés két szélén Kazinczy Ferenc és Somogyi Gedeon helyezkedik el. Utóbbi személyiség a Mondolat, azaz a Kazinczy nevével fémjelzett mozgalom törekvéseivel szembeszegülő pamflet szerzője. A nagy visszhangot keltő munka Veszprémben született. Ezzel is magyarázható, hogy ezzel a Somogyi-féle ellentáborral részletekbe menően foglalkozik itt a szerző.

Zárszavában így értékel: „… A nyelvújítási vitákban részt vevők rendszerint szent hittel és lelkesedéssel vállalták a rájuk testálódott szerepet. Nézeteik, gondolataik – műveltségük, születési helyük szerint – számos vonatkozásban determináltak voltak, s nyugodtan kijelenthetjük: egyikük sem képviselte a teljes igazságot. Ezeknek a sokszor homlokegyenest ellenkező nézeteknek az ütközése révén kristályosodott ki az a hajlékony, árnyalt és – Kazinczy szavaival élve – szivárványszerűen sokszínű magyar nyelv, mely mai nyelvhasználatunknak is alapja. ...”

A könyv álláspontja az, a veszprémi mondolatosoknak is szerepe van abban, hogy a nyelvújítás vadhajtásai előbb-utóbb eltűntek az idők során.

Vár Ucca Műhely Könyvek sorozat 30.

A kötetet többek között a Nemzeti Kulturális Alap és Veszprém önkormányzata is támogatta 2013-ban.