A kötetet Jankovics József és Schiller Erzsébet szerkesztők Ányos irodalmi életműve kritikai kiadásának szánták 2007-ben.

„ … Higgy, remélj, szeress!

Ányos élete végéig ezen isteni parancs jegyében telt. Hite még akkor is megingathatatlannak látszik, ha a világi életforma hívságai, örömei és csábításai súlyos meghasonlásokat okoztak lelki életében. Ha a felvilágosodás filozófiai és tudományos eredményei esetleges kételyeket ültettek el szívében. Ha a kötelezően ismert antik szerzők mellett a korabeli francia és német szépliteratúra felnyitotta is szemét: másként is lehet a mindent elsöprő emberi vonzalmakról beszélni, mint az nálunk megszokott. Ha nyíltan vallotta: az ember lélek és test. Ha nem sikerült a hazai tudományosság megújítására szerveződő társaság titkárának lennie, vagy amikor rendjének hivatali elöljárói e mozgalmas társasági élet helyett vidéki magányba rendelték elmélkedésre, még postáját is ellenőrizve, levelezési összeköttetéseit meggátolva igyekeztek korábbi eszmetársaitól és talán valaki mástól is elszigetelni. Vagy ha a szerzetesi élet kötelmei megakadályozták valós vagy fantáziával feldúsított szerelmi életének ki-, és vágyainak beteljesítésében. Minderre válaszként, mint szépirodalmi munkásságából egyértelműen kiviláglik, a korban nálunk még ismeretlen és igen összetett, Magyarországon még nem tapasztalt individuális természetű új érzékenységet hozott létre írásművészetében, aktív irodalmi kapcsolattartást alakított ki a magánérintkezésben, s egyedi hangú halállírát és felerősödő szociális érzékenységű, hazafias érzelmű költészetet teremtett. ...”

(részlet Jankovics Józsefnek a kötet társszerkesztőjének Utószavából.)

 

Borítóját Császár Elemér Ányos Pál (1756–1784) című kötete (Magyar Történelmi Társulat, 1912) képillusztrációinak alapján készítettük, fejezetborítóinak képe Lábass Endre festőművész Ányos-falképének reprodukciója. A kép 1995-ig Veszprémben, a Jutasi út és Munkácsy út sarkán álló panelépület oldalfalát díszítette.

Vár Ucca Műhely Könyvek sorozat 16.

A könyv megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap támogatása tette lehetővé, illetve hathatósan hozzájárult létrejöttében Csaba Ferenc, a költő szülőfalujának akkori polgármestere.