Kulcsár Ágnes Veszprémben született, s azóta is itt él. A budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolában végzett dekoratív festő szakon, ahol a rajzstúdiumok mellett megismerkedett a freskó, a secco, a sgrafitto, a mozaik- és az üvegablak-készítés technikájával is. Múzeumi kiállításrendezőként, nyomdai grafikusként, majd a Petőfi Színház tipográfus tervezőjeként dolgozott.

A festészet mellett tipográfiával, alkalmazott grafikával is foglalkozik. A 80-as években elsősorban lírai hangulatú minimal art kompozíciókat készített, főként szitanyomásos technikával. A 90-es évektől festményein döntő szerephez jutott a természetábrázolás. Egyrészt visszatért a hagyományos festőiség érzéki-felületi intimitásához, másrészt túllépett ezeken. Heterogén és eklektikus ábrázolásmódja egyszerre áttételes és közvetlen. Naturális és szimbolikus-dekoratív elemek egyaránt megtalálhatók expresszív festőiségű képein.
Ahogy Molnár Erzsébet megfogalmazta: „Kulcsár Ági képeit nézve egy mesés álomvilágba képzeli magát az ember. Piciny, apró levelek és virágok, piros, zöld és sárga: a remény, a termékenység és a szenvedély színei. A szűkebb otthoni táj, az őt körülvevő veszprémi házak, templomok, a fák, a levelek az éjszaka szépségeit adják még sötét színükkel is. Itt is megjelennek a művész kreativitásának apró, világos csillagai.”
Az utóbbi években gyakran kollázstechnikával készíti képeit, emellett gömbök, kockák, lopótökök felületére festve új, különleges művészeti stílust hozott létre.
2013-ban a Művészetek Háza Veszprém gondozásában addigi festészeti munkásságát bemutató reprezentatív albuma jelent meg. 2005-től a Veszprémi Művész Céh titkára volt, majd 2017-től a céhmestere.

A kiállítást megnyitotta: Perlaki Claudia, kulturális tanácsadó

 

Díjai:

1998 - Veszprémi Tavaszi Tárlat nívódíja

2005 - Ajka Tárlat, alkotói díj

2024 - Veszprémi Tavaszi Tárlat nívódíja