Csikász Galéria
Ezt az érzést mindannyian ismerjük, amit a festő kiállításának címébe sűrítve megfogalmazott.
Mit jelent ez Somody Péternek?

Adott a kiállítás időpontja, a helyszíne, esetünkben a Csikász Galéria.

Somody Péternek 2006-ban volt itt egyéni kiállítása. Jól ismeri a kiállítóteret, de újra eljön, felméri, fényképezi. Visszautazik Pécsre. Napjai az egyetemi oktatással és késő esti, éjszakai festéssel telnek. Gondolataiban, képzeletében ott vannak az új kiállítás képei. Festés közben újra és újra jön a felismerés:„sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”.

Ez eddig egyszerűnek tűnik, a nehézség most következik, hiszen nem a galériában, a képek között vagyunk – ennek okát mindenki tudja, erre nem térnék ki. Tehát úgy kell beszélni a festményekről, hogy önök azokat most/még nem látják, de talán jó képzeletgyakorlat lesz a későbbi nézéshez, látáshoz, képélményhez. Meg egyébként sem igazán azért jöttek, hogy engem hallgassanak, hanem hogy Somody-képeket nézzenek és hosszú bezártság után találkozzanak egymással. De a szokásjog okán – azaz, hogy egy festészeti kiállításmegnyitó áll egy és vagy több festőből – jelen esetben Somody Péter–, képekből és egy megnyitó férfiből és vagy nőből, aki beszél – jelen eset 2, én Hegyeshalmi László beszélek.

Beszélek a szokásjog okán is, de most a fontosabb ok miatt, azaz, Somody Péter megkért, hogy nyissam meg a kiállítását a Művészetek Házában. A beszélő elfogultan áll önök előtt, mert negyven év barátsága, szakmai diskurzusa nehezíti/könnyíti helyzetét. Képekről beszélni ugrás az ismeretlenbe és lehet, hogy nem is a képekről, hanem a képek által előjött élményeimről, érzéseimről beszélek.

Somody Péter veszprémi kiállításának huszonhét műve - néhány kivételtől eltekintve - 2020/2021-ben keletkezett és most kerül közönség elé. Somody új művein is megjelenik az expresszív festészeti nyelv, az informel, a geometrikus absztrakció formavilága. A homogén színfelületek, a reduktivitás, az intenzív színhasználat, melyek Somody korábbi festményeinek is jellegzetes alkotó elemei.

Mivel foglakozik a festő? Író ír, festő fest. A festő a színekkel foglakozik meg a létezéssel.Ebből a kettőből szerencsés esetben kép lesz. Kegyelmi pillanatokban jó kép. Somody jó festő, jó képeket fest. Nála különösen igaz, hogy a színekkel foglakozik – meg formákkal. A „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy” kiállítás nekem először is színélmény, „Színtársulás”, „Színváltás”, hogy ide idézzek két Somody-képcímet. De a sor folytatható: „Viola-zöld”, „Citrom-viola-zöld”, „Sárga fény”, „Orange”, „Teretlen vörös”. A szín alapvetés Somody Péter képalkotásánál, de nem áll meg itt. Zavarba hoz. Nála ez nem szándékos zavarkeltés, afféle provokáció. Nem, mert komolyan veszi hivatását, a látásról való tudását megosztja velünk, átadja nekünk. Minden képe bizonyítja, hogy a látás tanulható, fejleszthető, hiszen a dolgok itt is fejben és szívben – lélekben– dőlnek el.

Somody Péter nem festi meg a tér illúzióját– centrális perspketívát, vagy több nézőpontú térillúziót – mégis teret „ábrázol” – nem „lemásol”, hanem teret teremt a formák takarásával, elmozdulásával, az amorf, biomorf, geometrikus formák egymásra rétegezésével, a szabad gesztusok és a mérnöki precizitással kivitelezett színsávok kombinációjával. A Tér szerkezetét, lényegét teremti meg. Organikus formával vág bele a geometrikus színsávstruktúrába. Oldja és optikailag átláthatóvá teszi a képsíkot. Lágy és kemény formákból, éles és elmosódó felületekből építi képuniverzumát. A plexiképek némelyikén ez a kimetszés valóságos, nemcsak illuzionisztikus. Itt hivatkozhatnánk korábbi „szaktársak” műveire, de Somody mindenből saját művet alkot.

A „Konyhai csendélet” 2009-2021 négy négyzetméteres vásznán a narancs-vörös gesztusokat a kép bal felső negyedében kékesszürke-vörös-sárga-fehér konstruktív színsávokkal fegyelmezi. A „Csendélet konyhában” képen a nagy ovális színmezők ellenpontja a zöld-sárga raszter minta. A kiállítás egyik legkorábbi darabja a „Véleménykülönbség” 2009-es vászna, amit a PTE Művészeti Kar Mesteriskola „Színerő” archívumából kölcsönöztünk, hasonló képszerkesztéssel épült fel. A nagy, vörös színfolt-gesztusokon káró- vagy palalerogramma-struktúra teremti meg a képteret és a dinamikus kontrasztot.

„Somody festészeti életművét egyre inkább átszövik a látás különféle módozataira történő reflexiók, a látási folyamatok kombinatorikus vizsgálta” - fogalmazta meg gondolatait Fenyvesi Áron a 2018-as „Szem szerint” katalógusában Somody Paksi Képtárban bemutatott kiállítása kapcsán. A festő a teljességben él, amikor a látásról beszél: „a szemem meg a lelkem” - mondja Somody Péter a telefonba, mert nem vagyunk olyan messze, de Pécs és Veszprém mégis távolság, de csak térben, nem lélekben. 

Valódi képet, hiteles művet az ember csak teljes lényének átélésével képes alkotni.

Azért, hogy lássuk, milyen fontos kérdésről beszélünk, idézem Kepes György gondolatát 1944-ből, A látás nyelve c. munkájából: „A látás nyelve mint optikai kommunikáció, az egyik leghatékonyabb eszköz ahhoz, hogy újra létrehozza az ember és a tudás harmonikus egységét. A vizuális nyelv minden más kommunikációs eszköznél hatékonyabban képes a tudást terjeszteni. Segítségével az ember tárgyi formában fejezheti ki és adhatja tovább tapasztalatait. A vizuális kommunikáció egyetemes és nemzetközi: nem ismeri a nyelv, a szókincs vagy a nyelvtan korlátait…” Kepes György: Languague of Vision 1944.; A látás nyelve 1979.

Somody Péter biomorf konstruktivitását továbbra is meghatározza a látás folyamatának vizsgálata és annak képi interpretációja, a festészet folyamatszerűsége. Képei minden esetben többrétegűek. A számítógépes világból jól ismert rétegek, filterek, layerek műveinek és látásmódjának meghatározó elemei. Itt én is a digitalizációra hivatkozom, miközben a rétegezettség is az analóg, fizikai valóságból lépett át a virtuálisba. Ezzel most nem fárasztanám önöket, de fontos lenne erről egy mélyebb esszé, de ezt nem most.

A biomorf formák – körök, ellipszisek, cseppformák—megőrzik a korábban keletkezett képek festékkel felöntött alakzatait és kapcsot, kapcsolatot létesítenek az elmúlt tizenöt év festményeivel. „A Somody-kép általában nem a dolgok képe.” – Várkonyi György, 2006 

Nem a „valós” tárgyak lesznek képpé, a kép lesz a „valós” tárgy – gondolom és mondom Somody Péter képeiről.

„Itt és most. Itt én most befejeztem.” Tandori

A kiállítást megnyitom.

Veszprém, 2021. május 21.

Hegyeshalmi László

Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Somody Péter „sietni akarsz, de látod, hogy lassú vagy”
Nemzeti Kulturális Alap