Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény állandó
A veszprémi Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény új, Hetedik változat című kiállítása a sokszorosított grafikai eljárással készült papírmunkák bemutatására helyezi a fő hangsúly.

A kiállított kilencvenhét mű közel kétharmada ezzel a technikával készült. Érdekességként néhány alkotó műve mellett helyet kaptak a rajzolt vázlatok is. A tárlaton bemutatott művek többsége az utóbbi években került Vass László műgyűjteményébe.
A letisztult forma és színvilág, a redulált anyaghasználat – mely eddig is jól jellemezte Vass László kollekcióját – e tárlaton még inkább dominál. Az egyszerű formák és tiszta színek rendet, nyugalmat sugároznak a látogató felé. 
A kiállításon a konstruktív konkrét művészet olyan jeles hazai és külföldi képviselőitől látunk papírmunkákat, mint Barcsay Jenő, Haász István, Konok Tamás, Jesús Rafael Soto, Josef Albers, Günter Fruhtrunk, Carlos Cruz-Diez, Max Bill és Günther Uecker. Láthatóak a tárlaton Sean Scully, Lakner László és Tony Cragg művei is.
 

Geskó Judit megnyitószövege

A XX. század folyamán többször is megszületett az igény a művészek részéről, hogy a káoszban rendet teremtsenek. Így volt ez az első világháború kirobbanásának idején, így később a harmincas években, majd a hidegháború éveiben is. De így volt ez már az antikvitásban is, amikor egy új társadalom kosmosának az alapjait akarta megvetni a görögség. Erejüket egy újfajta rend kialakításának a szolgálatában fegyelmezték meg és összpontosították. A XX. század előtt a legkövetkezetesebb, és ebben az értelemben valószínűleg az egyetlen igazi geometrikus művészet a görögöké volt. Csodálatos módon messze jutottak aztán ebből a formavilágból kiindulva. A látható jelenségek mögött rejlő törvényszerűségeknek és ezek értelmezésének a kutatása, hajlamuk és nagy tehetségük arra vezették őket, hogy kutatásaik eredményeit világosan felépített rendszerbe foglalják. Mozgékony szellemük sajátossága volt, hogy az így elért eredményeket további kutatásaik kiindulási pontjaként használták fel.

Hasonlóan gondolkodtak az 1910-20-as években a holland De StijI mozgalom, az orosz konstruktivizmus, a Bauhaus, vagy a közép-európai geometrikus absztrakció művészei is: de a későbbi évtizedekben is többször felmerült, hogy az egymást követő művészgenerációk az elődök vívmányaira építsenek, a geometrikus formákból gyakran klasszikus figuratív műveket alkossanak.


Utódjaik, akiknek grafikáit most a Vass-gyűjtemény tucatnyi szobájában megcsodálhatják, hasonló szilárd elvi-matematikai és gyakorlati utat választottak. A gyűjtő soha nem rejtette véka alá mély kötődését azon mesterekhez, akik a tiszta forma és színvilág elkötelezettjei. A világ nyitva állott előtte és nem takarékoskodott, kilépett a világ színpadára: nézett, tanult, szelektált. Csodálatra méltó gyűjteményének remekműveit Önök már jól ismerik, de ez alkalommal azokat az új szerzeményeit mutatja be, amelyek sokszorosított grafikai eljárással készültek, a kompozíciókat pedig papírra nyomtatták. Gondolják el, milyen színvonal emelkedést jelentene ennek az országnak, ha az ifjú családok nem nyomdatechnikai eljárással készült kétes ízlésű reprodukciókat függesztenének új otthonaik falára, vagy ha gazdag orvos és ügyvédek irodáinak előszobáiban nem harmad vonalbeli festők képei függenének, hanem az egyetemes művészettörténet remekművei sokszorosított grafikák formájában. Ha az Esterházy család összegyűjthetett

50.000 sokszorosított grafikát (jelenleg valamennyi közgyűjteményben), ha Majovszky Pál 1914-ben már le is zárhatta káprázatos sokszorosított grafikai gyűjteményét, hogy áttérjen az impresszionista vízfestmények és rajzok gyűjtésére, ha több kiváló kortárs művészünk gyűjt modern grafikákat, hogy otthona inspiratív magányában tanulmányozza ezeket, akkor bízvást biztathatjuk a soraink között itt álló huszonéveseket. Ne szalasszák el az alkalmat, vásároljanak Bécsben, Münchenben, Párizsban vagy Londonban sokszorosított grafikákat. Sajnos egyetlen komoly galéria sem árulja ezeket Magyarországon, így a külföldi kalandozás élménye marad még egy ideig az ilyen vásárlás.

Félreértés ne essék, nem vád ez, ténymegállapítás. Olyasféle, mint amelyet Wilhelm Worringer is megfogalmazott az első világháború lezárásakor, amikor kritikus gondolatait papírra vetette. Kijelentette, hogy akkor, amikor a korabeli Európában a szellem emberei tanácskoznak, lelkiismeretüknek hangos vagy csendes magánbeszédével részt vesznek a megújulásra irányuló törekvésekben, akkor a művészeknek és így gyűjtőiknek is képviseltetniük kell magukat. Nem a spiritualizálódás vágya vezet ki a mai zűrzavarból, hanem a világos beszéd.

Ezekben a termekben ilyen világos beszéd csendül fel. Ilyen párbeszédet folytat az első terem két géniusza, Frank Stella Bernar Venet-vel. Josef Albers bottropi nyomatai a gyermekfoglalkozások kicsiny látogatóinak ízlését fogják tovább fejleszteni, és a gyűjtő nem fosztotta meg a kicsinyek közösségét az alkalmazott művészet egy klasszikus műalkotásától, Albers tálalóasztalától sem.

Nem oly sok idővel ezelőtt érkeztek haza Madrid egy elit galériájából Jesús Rafael Soto grafikái, azé a mesteré, akitől nagy áldozat árán, már jó tíz éve egy klasszikus főművet, egy reliefet is vásárolt Vass László. Vass Lászlónak arra is van figyelme, hogy ha értő fülekre talál, akkor új gyűjtőket vonjon vonzáskörébe. Így aztán néhány múzeum és magángyűjtemény közös erőfeszítései révén a kortárs művészet legfontosabb irányzataihoz tartozó képekből, szobrokból, rajzokból, grafikákból, fotókból irányzatonként akár hat-tíz mű, képes leírni az adott művészeti tendencia lényegét, változásait.

Nagy élményt jelent a történésznek, amikor a legnagyobb mesterek egy-egy főműve mellett megjelennek a rajzolt vázlatok, majd a sokszorosított grafikák: originálisak vagy reproduktívak.

Fernand Léger egy az absztrakt művészetről szóló írásában így foglalta össze a véleményét:

„Talán a jövő ezt a művészetet (az absztraktot) a 'mesterséges paradicsomok' közé fogja sorolni; de én nem hiszek ebben, mert az absztrakciót az a mély vágy lelkesíti a tökélyre és a belső szabadságra, amely a hősök, szentek és bolondok sajátja. Ennek a művészetnek a csúcsán csak kevés alkotó és értő tud tartózkodni. Magasságában van a veszélye. A modern élet nyugtatanságával és sietségével, dinamikájával és ellentétességével bőszölten rohamozza a művészetnek ezt a légies építményét, amely érintetlenül emelkedik ki a káoszból. Tény azonban, hogy ez a művészi forma belső szükségszerűségből keletkezett, meg kellett születnie és fenn is marad."

Hetedik változat
Hetedik változat
Hetedik változat
Hetedik változat
Hetedik változat
Hetedik változat
Hetedik változat