A cyberpunk világokban a politikai és gazdasági elit a modern információs és kommunikációs technológiák segítségével állítja elő, dolgozza fel és osztja el az élet minden területét megfigyelő és feldolgozó információkat. A társadalmat a gazdasági szegregáció és a munkanélküliség jellemzi. A magányos hacker, a munkásosztályt felváltó mesterséges intelligencia (AI) és a politikai hatalommal bíró multinacionális cégek harcáról szóló világokban megismerhetjük a jövő taktikai médiumainak és Do It Yourself (DIY) kultúrájának egy szegmensét a főhős eszközein keresztül: az olcsó, a társadalom alsóbb rétegeihez is eljutó digitális technika tudatos felhasználását a hatalom ellen. A kiállításon a cyberpunk DIY kultúra kevésbé feldolgozott területeit, tárgyait és motivációit mutatjuk be, annak vizuális kultúrájára fókuszálva.
Life Tracking / Várgaléria
A mindennapokat átszövik azok a digitális és hálózatalapú eszközök és szolgáltatások, melyek a világunkhoz való viszonyt radikálisan átformálják. A digitalizálási folyamat során az emberi élettér egyre több dimenziója válik mérhetővé és tárolhatóvá, azaz kalkulálható lesz. Ez alapvetően hasznos, mert rengeteg plusz információ származik belőle, azonban a világhoz és az információkhoz való hozzáállásunk változását követeli. Ahogy a gőzgép, a fényképezőgép vagy a villamosenergia is forradalmasította a tapasztalást, úgy az elmúlt 10 évben kiépült rendszerek is új paradigmát hoztak az észlelésbe, a világ leírásba, a reprezentációk formanyelvébe. Ezen rendszerek egyetlen közös sajátossága, hogy diszkrét értékeket rendelnek a világ történéseihez, így nyújtva számos előnyt használóiknak. Ezen rendszerek nem köthetőek kimondottan csak egy mediális vagy reprezentációs sémához, mindenhol jelen vannak. A paradigma alapegysége: a valóság számítható paraméterei. Amit ma infrastrukturális szolgáltatásnak nevezhetünk, mind használja a digitális profilalkotást a fogyasztó minél kielégítőbb kiszolgálásának érdekében. Az olyan egyértelmű dolgoktól kezdve, mint a mobilátjátszó torony, akár a végtelenségig lehetne sorolni a példákat: a közlekedés irányítása és kontrollja, logisztikai feladatok, rendvédelem, vásárlási szokások, navigáció, hírek terjedése, kapcsolattartás az ismerősökkel.
Ezek természetesen több évtizede meglévő infrastruktúrák, de az internet megadta annak a lehetőségét, hogy ezen rendszerek által gyűjtött adatok szinkronizálhatóak és egyénekhez köthetőek legyenek. Az algoritmusok megkerülhetetlenül a mindennapok részeivé váltak. Az internet és az „okos” termékek egyre csak bővítik a kalkulálható életterek köreit. A hatalmas szerverparkok által feldolgozott, az életvitelünkhöz köthető információk az eddigiektől eltérő esztétikai tapasztalást hoznak létre. Nagyon nehéz meghatározni ennek a tapasztalásnak a lényegét, mert mindenki számára másként nyilvánul meg. Az egyén által használt digitális alapú szolgáltatások és eszközök számától függően változik a percepciós mező! Nincsen egy globális általános értelmezése, ezért fontos, hogy az életterünkbe betüremkedő és azt formáló gazdasági és biztonsági tényezőkkel szemben legyen egy reflektív tudásunk.
Koncepció: Áfrány Gábor, Csiszár Mátyás, Karas Dávid
