Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény időszaki
A gyűjtemény kiállítótereiben a művésszel közösen gondolkodva egy nagyobb, reprezentatív válogatást mutatunk be, ahol szobrokkal, festményekkel felidézzük a színes életmű főbb pontjait.

A nyolcvanadik életévét jövőre betöltő festőművész hatalmas életművéből igyekeztünk ikonikus darabokat kiválasztani. Nem törekedtünk a teljes pályakép kronologikus felvázolására, inkább megkíséreltük a művész különböző korszakain átívelő motívumok evolúcióját megjeleníteni a gyakran évtizedes különbséggel keletkezett munkáinak egymás mellé rendezésével. Jól működő izgalmas kísérletet tettünk Fajó János hatalmas képeinek szerepeltetésével a kisebb tereinkben. A kiállításon összességében 25 festményt, formázott vásznat, reliefet, és csaknem ugyanennyi szobrot állítottunk ki. Korábbi kiállításainkhoz hasonlóan kiléptünk a galéria zárt tereiből és a szobrokból 5 db a Művészetek Háza melletti szabadtéri zöldfelületen kapott helyet.

A Munkácsy-, és Kossuth-díjas Fajó János 1961-ben diplomázott a Magyar Iparművészeti Főiskola, díszítő festő szakán. A geometrikus tradíciókból, és a konstruktivizmus művészetszemléletéből táplálkozó életműve mestereinek Hincz Gyulát és Kassák Lajost tekinti.

1974-ben társaival megalapítja a nemzetközi hírnévre is szert tett Budapesti Műhelyt, ahol kortárs alkotások sokszorosító grafikai eljárásait végezték. Ő maga egy interjúban így vall erről: 

„Egyrészt tapasztaltuk, hogy ez a műfaj külföldön, mindenekelőtt az USA-ban, de Nyugat-Európában is sokkal nagyobb megbecsülésnek örvend, mint idehaza. Másrészt a műgyűjtés demokratizálásának eszközét láttuk benne, hiszen egy szitanyomat vagy egy rézkarc sokkal több ember számára elérhető, mint egy egyedi alkotás. Kiváló kapcsolatokat tudtunk kiépíteni a nemzetközi szcéna számos ismert alakjával, akik velünk készíttették el mappáikat. Ehhez persze a személyes szimpátián túl szükség volt arra is, hogy a nyomatokat a legmagasabb színvonalon állítsuk elő. Nem minden büszkeség nélkül mondom, hogy olyan művészek, mint Victor Vasarely vagy Max Bill sokszorosított grafikái a Pesti Műhely nélkül nagyságrenddel kevesebb hazai gyűjteményben lehetnének ma jelen.”

Képeinek kompozíciós alapelve a redukció, mely a természeti formák geometriai alapformákra való leszűkítésén és e reduktív elemek variabilitásán alapul. Művein az egzakt formarendszer az alapszínekkel és azok variációival párosulva, harmonikus szín- és formavilágot, tiszta arányrendszert eredményez. A minimal art személytelen, modellező szemléletével ellentétben azonban művészete megőrzi empirikus gyökereit, a körből származó íves formavilág révén művein meghatározó szerepet játszik az érzékiség.

Az egész életútját meghatározó geometrikus formavilágról így vall:
"Egyszerű: ez szolgálja leginkább az életet, az élet új funkcióit. Ez a tiszta forma művészete. Gondoljunk csak a körre: mit tud a kör? Mi nem almát, azaz tárgyat festünk, mondta Kassák, hanem formát, kört. A geometrikus művészet nemcsak önmegvalósítás - persze az is -, míg például az expresszionizmus csak az önkifejezést szolgálja. Gyerekjátékokat is azért kezdtem csinálni, hogy a gyerekek egészen korán megszokják, mi a vizuális nyelv alapja. Háromszögekből, négyzetekből és körökből, ebből a három elemi formából a világ összes dolgát fel tudjuk építeni. A geometria örök."

Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Fajó János Szabad forma
Nemzeti Kulturális Alap