Végtelen ciklusok, digitális mantrák, önmagukért létrejövő interakciók, monománia. Önterápia?
A kiállítás célja, hogy az újra és újra széteső realitás, érzékelés és identitás darabjaiból egy új valóságot építsen. A kísérleti prototípusok és installációk létrejöttét algoritmusok, szoftverek és digitális rendszerek segítik, így az építőelemekből új narratívák, metaforák és vizuális nyelvek születhetnek. Az építés-újraépítés folyamata során készült skiccek nemcsak kérdéseket vetnek fel, hanem néha válaszokat is adnak.
Hajdu Gáspár: Digital Therapy
Csikász Galéria, Veszprém, Vár utca 17.
2025. április 17. 18:00
A kiállítás kurátora:
Áfrány Gábor médiaművész
Kiállításmegnyitó szöveg
Sebestény Ferenc DLA építész, látványtervező, a Magyar Design Kulturális Alapítvány elnöke
" Hajdu Gáspár építész, médiaművész önálló tárlata számomra kettős öröm forrása. Egy régóta és folyamatosan magas színvonalon alkotó művész összegző, egy korszakot összefoglaló és egyúttal egy látásmódot – Ars Poetica-t is – megfogalmazó kiállítása fontos mérföldkő a hazai képzőművészeti / média-művészeti térben. Nem belemenve most messzire vezető művészetelméleti kategorizálásba, Hajdu Gáspár munkásságát szándékosan nem választom le a kortárs képzőművészet fogalomköréről, alkotásai mélysége, időszerűsége, a gondolat és az alkalmazott technika szerves egysége méltán pozícionálja őt oda. Munkáit a frissesség, a kíváncsiság, az új és meglepő megközelítés jellemzi, valamint a megvalósítás tökéletessége, de maga a technológia vagy szoftver-alkalmazás sosem tűnik öncélúnak, „látványperformansznak”. Nem a vizuális élmény hatása nyűgöz le minket, hanem a gondolat, információ, vagy valamely meditatív, generatív folyamat láthatóvá, és ezáltal átélhetővé, megérthetővé tétele, frappánsan újszerű megjelenítése. E mögött pedig egy olyan szemlélődő, a világ jelenségeit rendszerező, leképezni és absztrakt módon megjeleníteni képes elme áll, aki alkotásról-alkotásra és akár napról-napra képes megújulni, gondolati és akár vizuális válaszokat adni... Számomra is lenyűgöző alkotói tréningként Gáspár rendszeresen vesz részt olyan nemzetközi programban / együttműködésben, ahol akár egy hónapon keresztül napról-napra új vizuális vázlatot kell készíteni felvetett témákra. Ez a napi rutin, az önmaga tudatos készenlétbe helyezése a no színész rendszeres és intenzív testi-lelki gyakorlatozásával helyezhető párhuzamba... „Végtelen ciklusok, digitális mantrák, önmagukért létrejövő interakciók, monománia. Önterápia?” – Áll a kiállítás fogadófalán...
Ezzel kapcsolatban hadd elevenítsem föl, amit Szőnyi István Kossuth-díjas festőművészről mesélt tanítványa, Bálványos Huba grafikusművész: Mikor megkérdezték a korosodó mestert, miért kel még most olyan korán és dolgozik hajnaltól alkonyatig megállás nélkül zebegényi műtermében, azt válaszolta, ... „azért, hogy ha jön az ihlet, munka közben találjon”.
A második – és immár személyes – örömforrás, Hajdu Gáspár – hozzám hasonlóan – építész. Mégis egy számunkra határ- művészeti területen, a kortárs színházművészetben váltunk rendszeres alkotótársakká. Számos előadásban, a Nemzeti Táncszínházban, a MÜPA Fesztiválszínházában, vagy az Artus Kortárs Művészeti Stúdióban Goda Gábor rendezésében bemutatott produkcióban dolgoztunk együtt. Ezen alkotásokban a színpadi tér, a látvány, vizualizáció, zene és mozgás egymást erősítő formai és tartalmi egységet képez. Az alkotók egymás gondolataiból, felvetett ötleteiből is inspirálódnak, hogy végül közösen alkossák meg a mű szabályrendszerét, belső összefüggéseit, melyben minden kép, minden hang, minden mozdulat hitelesen tud megjelenni, megszólalni...
A modern színház, a modern színpadi tér a kísérletezés területe, egyfajta térkísérleti laboratórium. A kortárs színpadi tér kapcsán Patrice Pavis Előadáselemzés című művében bevezeti az „üres tér” és a „határtalan tér” fogalmát. Az „üres tér” a mindenségből hermetikusan kiszakított űr, mely tartalommal, törvényszerűségekkel és cselekménnyel töltendő meg, melyet létre kell hozni, életre kell kelteni. Minden ismert szabály és reláció kiiktatható, újra-definiálható, még a gravitáció is „kikapcsolható”. Az izolált, steril térben tudatosan építhető fel egy független rendszer a maga erőivel, szabályrendszerével, figuráival, mozgásaival és idejével. A „határtalan tér” fogalma a tér kiterjesztéséről szól, az egybefüggő térszövetről, melyet használói alakítanak, módosítanak, saját működésük által formálnak. Ez a laboratórium mind a tér formálása, mind a térben megjelenő vizuális tartalmak létrehozása folyamatában széleskörű lehetőségeket nyitnak az alkotók számára. Hajdu Gáspár színpadra készített média-tartalmai, kreatív technológiák felhasználásával létrehozott installációi, vizuális akciói szervesen épülnek be a színpadi alkotásba, mégis képesek önálló filozófiai tartalommal, üzenettel és gazdag asszociációval hozzájárulni a mű egészéhez... Több, a kiállításon megjelenő alkotása (vagy annak előzménye) is ezen produkciókkal kapcsolatos.
Tán nem tűnik „hazabeszélésnek”, de megközelítései, lényegre törő, rendszerező gondolkodása, valamint alkotásaiban megjelenő tömör, sűrítő fogalmazása építészi karaktert mutat – e szempontból mindegy, hogy kreatív szellemi építményeit téglából vagy pixelekből hozza létre...
A megnyitó előtti héten a Művész előadást tartott egy a Műegyetem Építészmérnöki Karán általam vezetett kurzuson. Jelen kiállításon is bemutatott művein és más alkotásain keresztül ismertette alkotói szemléletét, munkamódszerét. Ott elemezte azt a még építészhallgató korában készített művét, melyen egy egyszerű feladat kapcsán kezdett dolgozni... A feladat így szólt: Makettezzétek meg az IDŐ-t! Az alkotás egy itt is bemutatásra kerülő fénycsapda doboz lett, mely fantasztikus vizuális világával és filozofikusan mély gondolati hátterével ma is hatásos és érvényes alkotás. A doboz nyílásán keresztül a JELEN pillanat fényeinek, képrészleteinek rabul ejtésével megnyújtja, szinte megragadja MÚLT és JELEN érzékelhetetlen és definiálhatatlan határát...
Javaslom, fedezzék fel Önök is ezen elgondolkoztató, meditatív-interaktív műveken keresztül Hajdu Gáspár különleges alkotói világát! Az anyag összeállítását, és a tárlat koncepciójának megalkotását Áfrány Gábor kiváló kurátori munkája segítette.
A kiállítást megnyitom és gratulálok az önálló tárlattal bemutatkozó Művésznek!"
