Bali Indonéziában a Kis- Szunda- Szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. A kis sziget Indonézia 33 tartományának egyike, tartományi fővárosa Denpasar, a sziget déli részén található. A legfontosabb városok közé tartozik még a sziget északi kikötője, Singaraja, amely a gyarmati időkben Bali fővárosa volt.
Bali első lakói az indonéz szigetvilág felé vándorló ázsiai törzsek leszármazottai voltak, akik mai ismereteink szerint Kr. e. 3000 körül telepedtek le a szigeten. A prehisztorikus idők végét az India felől érkező hinduk megjelenésétől számítjuk. Régészeti leletek alapján mindez Kr. e. 100 körül történt. A „ Bali Szigete” (Balidwipa) kifejezés már egy, a 9. századból származó feliraton is látható. Számos ma is létező vallási és kulturális hagyomány visszavezethető erre az időre. A kelet-jávai Majapahit Birodalom (1293–1520) hanyatlásával a 15. században Jáváról tömegesen vándoroltak át a birodalom szellemi vezetői, művészek, papok és zenészek Bali szigetére. Az ezekből az időkből eredő magas kultúra vagy palotakultúra mind a mai napig virágzik a szigeten. A muszlim többségű Indonéziával szemben Bali lakosainak 93%-a balinéz hindu vallású. A hinduizmus keveredve a sivaizmussal, a dualizmussal és az animista hittel teremtette meg a csak Balira jellemző hitvilágot, melynek 5 alappillére van: hit a mindenható Isten (Brahman vagy Sanghyang Widhi Wasa) és a lélek (atma) létezésében, a cselekedetek és következményeik összefüggésében (karma phala), az újjászületésben (samsara) valamint a lélek végső megszabadulásában (moksa).
A vallás legfontosabb eleme a buddhizmus mahájána jegyeit is magába olvasztó sivaizmus, amely a hindu főistenek közül Siva alakját helyezi középpontba, de nem sokkal marad el a Visnut jelképező szent víz, a tirtha fontossága sem. A vallás másik lényeges eleme a dualizmus - az egymást kiegészítő ellentétek eszmerendszere, A szertartások során a dualizmus filozófiájának részeként jelenik meg például a szenteltvíz mellett a tűz (füstölő képében), vagy a fekete-fehér kockás textilanyag, a poleng. A balinéz hindu vallás utolsó, ám nem kevésbé lényeges része az animizmus, a mindenben élő szellemekbe vetett hit. Bali sokszínű és kifinomult művészetével az egyik legvirágzóbb művészeti központ a világon. A gamelán zene, a tánc, a fafaragás, az árnyjáték, a festészet minden jegyében egységes, jellegzetesen balinéz művészetet tükröz. A balinéz táncos, árnyjáték és színházi előadásokban gyakran használják a nagy hindu eposz, a Ramayana történeteit erős balinéz jellemzőkkel. Minden évben több ezer előadást, templomi ünnepséget, szertartást, magán előadásokat és nyilvános bemutatót tartanak a szigeten. Balin a művészet, a spiritualitás és a hit nem elválaszthatóak egymástól.A közösségi érdek és az egyéni érdek egységesen szolgálja az emberek között élő istenek és démonok dicsőítését és kiengesztelését. Rengeteg árnyjáték, gamelán koncert és táncelőadás a közösség és az adott terület spirituális tisztítását, a templom felszentelését hivatott előidézni. A művészek maguk is mélyen spirituális emberek.
Felhasznált Forrás: Wikipedia the free encyclopedia / Bali Ács László: Bali, Kelet Kiadó 2008 Dr. Tóth József: Bali - Az Istenek szigete, Beta-Net Kiadó 2000
