Várgaléria
Bali Indonéziában a Kis- Szunda- Szigetek legnyugatibb tagja, Jávától keletre, Lomboktól nyugatra fekszik. A kis sziget Indonézia 33 tartományának egyike, tartományi fővárosa Denpasar, a sziget déli részén található. A legfontosabb városok közé tartozik még a sziget északi kikötője, Singaraja, amely a gyarmati időkben Bali fővárosa volt.

Bali első lakói az indonéz szigetvilág felé vándorló ázsiai törzsek leszármazottai voltak, akik mai ismereteink szerint Kr. e. 3000 körül telepedtek le a szigeten. A prehisztorikus idők végét az India felől érkező hinduk megjelenésétől számítjuk. Régészeti leletek alapján mindez Kr. e. 100 körül történt. A „ Bali Szigete” (Balidwipa) kifejezés már egy, a 9. századból származó feliraton is látható. Számos ma is létező vallási és kulturális hagyomány visszavezethető erre az időre. A kelet-jávai Majapahit Birodalom (1293–1520) hanyatlásával a 15. században Jáváról tömegesen vándoroltak át a birodalom szellemi vezetői, művészek, papok és zenészek Bali szigetére. Az ezekből az időkből eredő magas kultúra vagy palotakultúra mind a mai napig virágzik a szigeten. A muszlim többségű Indonéziával szemben Bali lakosainak 93%-a balinéz hindu vallású. A hinduizmus keveredve a sivaizmussal, a dualizmussal és az animista hittel teremtette meg a csak Balira jellemző hitvilágot, melynek 5 alappillére van: hit a mindenható Isten (Brahman vagy Sanghyang Widhi Wasa) és a lélek (atma) létezésében, a cselekedetek és következményeik összefüggésében (karma phala), az újjászületésben (samsara) valamint a lélek végső megszabadulásában (moksa).
A vallás legfontosabb eleme a buddhizmus mahájána jegyeit is magába olvasztó sivaizmus, amely a hindu főistenek közül Siva alakját helyezi középpontba, de nem sokkal marad el a Visnut jelképező szent víz, a tirtha fontossága sem. A vallás másik lényeges eleme a dualizmus - az egymást kiegészítő ellentétek eszmerendszere, A szertartások során a dualizmus filozófiájának részeként jelenik meg például a szenteltvíz mellett a tűz (füstölő képében), vagy a fekete-fehér kockás textilanyag, a poleng. A balinéz hindu vallás utolsó, ám nem kevésbé lényeges része az animizmus, a mindenben élő szellemekbe vetett hit. Bali sokszínű és kifinomult művészetével az egyik legvirágzóbb művészeti központ a világon. A gamelán zene, a tánc, a fafaragás, az árnyjáték, a festészet minden jegyében egységes, jellegzetesen balinéz művészetet tükröz. A balinéz táncos, árnyjáték és színházi előadásokban gyakran használják a nagy hindu eposz, a Ramayana történeteit erős balinéz jellemzőkkel. Minden évben több ezer előadást, templomi ünnepséget, szertartást, magán előadásokat és nyilvános bemutatót tartanak a szigeten. Balin a művészet, a spiritualitás és a hit nem elválaszthatóak egymástól.A közösségi érdek és az egyéni érdek egységesen szolgálja az emberek között élő istenek és démonok dicsőítését és kiengesztelését. Rengeteg árnyjáték, gamelán koncert és táncelőadás a közösség és az adott terület spirituális tisztítását, a templom felszentelését hivatott előidézni. A művészek maguk is mélyen spirituális emberek.
 Felhasznált Forrás: Wikipedia the free encyclopedia / Bali Ács László: Bali, Kelet Kiadó 2008 Dr. Tóth József: Bali - Az Istenek szigete, Beta-Net Kiadó 2000

Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok
Buddhák Hangok Démonok