A nyolcvanas évekre a pop vizualitása az élet minden területét áthatotta a gyerekjátékoktól a szuvenírekig. László Károly és a korszak más gyűjtői körében kérdés sem merülhetett fel, hogy az elsősorban iparművészeti termékeket vagy használati tárgyakat is ugyanúgy a gyűjteményük részévé tegyék, mint egy festményt vagy szobrot.
A most kiállított darabok az 50-es években gyökeredző „űrkorszak” tipikus tárgyai: robotok, űrhajók és holdjárók, amik így egymás mellett a megtestesült űrversenyt és a képzeletbeli jövőbe vetett - leginkább gyermeki - hitet vannak hivatva megjeleníteni. Az elsősorban emberforma robotok – soha meg nem valósult – világa és az űrt meghódító ember szintén képzeletbeli világa mára - mikor a jelen ideje lenne annak a képzelt jövőnek - megmosolyogtató és elgondolkodtató látleletei egy olyan korszaknak, amikor az iparművészeti darabokat képzőművészeti gyűjteménybe tudták illeszteni.
A kiállítás legkisebb termében a nyolcvanas évek New York-i pólóművészetének néhány különleges darabját tekinthetik szintén László Károly Gyűjteményéből.
Az űrjáték kiállítás Berényi Csaba, a kiállítás egyik kurátorának magángyűjteményének darabjaival bővült.