Modern Képtár – Vass László Gyűjtemény időszaki
Légies geometria – Vilim Kati képei
„Általában a szín olyan erő, mely közvetlenül hat a lélekre. A szín a billentyűzet, a szemek a kalapácsok, a lélek a zongora a húrokkal. A művész a kéz, amely játszik. Megérinti az egyik vagy másik billentyűt, és megrezegteti a lelket.”
(Vaszilij Kandinszkij)

"1978-ban Marcia Hafif az Újrakezdve című tanulmányának nyomán a festők más-más eredményre jutva. Az alapmotívum-vadászok közé tartozik Vilim Kati is, aki a posztgeometria szellemiségében hozza létre alkotásait. Hihetetlen intenzitással fogtak neki, hogy ismét újragondolják a médiumuk alapelemeit, bár az absztrakt művészet kezdetétől ezt már néhányszor megtették, sőt e tanulmány óta ezt a folyamatot már azóta is többször is végigjárták

Vilim Kati művei közt „családi hasonlósági elv” (Ludwig Wittgenstein) része az egy művön belül a kevés eszközzel, egy-egy fő motívumra való építkezés, a vizuálisan redukált nyelv. Ugyanakkor a redukció által a festészet megmaradt elemei különleges hangsúlyt kapnak, úgymint a színek, a formák, az arányok, a struktúrák, s nála kiemelten a síkok rétegződései. Ráadásul a síkok, noha külön-külön vannak megfestve, a transzparencia illúzióját keltik, amihez hozzájárul sajátos festésmódja, az additív színkeveréssel létrehozott felületei. Így a két dimenzión belül sajátos tereket és mélységeket hoznak létre, ami által a geometrikus rendszere jóval bonyolultabb, mint amilyennek elsőre látszik. Ez a téves benyomás abból is adódik, hogy ez a transzparencia lágyítja a geometrikus formákat, szinte légiessé transzformálja az éles szögeket. Ez a hatás a Propozíció, és a Vörös és Fehér című képeken érvényesül a legjobban. Ráadásul a derűs színhasználat fokozza ennek a könnyedségnek az illúzióját. Pedig a geometrikus művek többnyire súlyosak és statikusak, de Vilim Kati esetében egyik jelző sem állja meg a helyét, hisz még a tudományos színtani ismeretek is könnyed formában tárulnak elénk, s a képei kifejezetten dinamikusak, ezáltal a tér is mozgásba lendül. A térben való gondolkodás a képcímekben is megjelenik, például a Téreltolódás, a Térsík és a Térelem című festmények esetében.


A narráció hiánya ellenére, a transzparencia és a színek-formák ritmusa által a geometrikus absztrakció ellágyul, s személyessé, sőt mi több, majdnem érzelmessé válik. A ritmus szerepe ugyan már a kezdetekben, Kandinszkij művészetében is meghatározó volt, de a narrációtól lecsupaszított festmények esetében ennek mindig kiemelt szerepe lesz, különösen hogy ez a fajta festészet amúgy is nagyon közeli rokonságot mutat a zenével, ami alapvetően mellőzi az elbeszélést. A ritmus szerepe nemcsak az egyes képeken belül meghatározó, hanem a festmények egymáshoz való viszonyában is, hisz a változó méretek által is létrejön egy játékossága az installált térnek. S noha Kandinszkij és a kezdetek megkerülhetetlen egy absztrakt művészet tárgyalásánál, Vilim Kati képei legalább annyira szólnak a jelenről, mint a múlttal való párbeszédről. Hisz nem is kell különösebb technikai szakértőnek lenni, hogy észrevehetők legyenek ezeken a képeken a digitális kultúra hatásai, képi világa, színbontóeffektusai, a számítógép képkonstrukciói. Sőt a transzparencia illúzióját keltő művei épp a légiességük miatt inkább tűnnek a virtuális világ képeinek, mint a hagyományos olaj-vászonnal készült festményeknek. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy a színek tekintetében is kapcsolódik a technikához, hisz az alapszínek két csoportjával dolgozik, az RGB és a CMY színkészlettel.


Vilim Kati képeiben ott az elmúlt évszázad gondolkodása a képről, a lecsupaszított látványról Kandinszkijtól a komputer keltette látványig. Az absztrakció által a hangsúlyt a külső látványon túl erőteljesen a dolgok belső kvalitásainak a felfedezésére helyezi."


Bordács Andrea

VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK
VILIM KATI SÍK FORMÁK