"A művészetet több szinten lehet megközelíteni, a lényeg, hogy nyitott elmével, szívvel tegyük azt.”
Yggdraszill gyökereiből táplálkozó alkotók, svéd konstruktív művészek
„A svéd művészettörténet, akárcsak a svéd kultúra minden más ága, az európai nagy civilizációkkal összevetve fiatal. Nemzetközi perspektívából nézve a XVIII. század végén kezdődik Alexander Roslin portréfestő és Tobias Sergel szobrász színrelépésével. A svéd festészet azonban csak a XIX. század végén, a nemzeti romantika korában kapott valójában életre. A svéd képzőművészetben, ugyanúgy, mint a svéd irodalomban és építészetben a természet iránti szeretet volt a művészet alapvető motívuma.
” Mint ahogy a „fő sodrástól” távolabb eső országok esetében gyakran előfordul, a svéd művészet kialakulására is jellemző, hogy nagyobb kultúrákból átvett, tehetségesen ötvözött elemekből áll össze. Oroszország közelsége sok pozitív és negatív hatást gyakorolt Svédország történelmére. E hatások közül az egyik legértékesebb a tízes-húszas években kialakuló szuprematizmus, konstruktivizmus - Malvics, Rodcsenko, El Liszickij, Tatlin munkásságának - kisugárzása a svéd képzőművészetre. Példaként említem erre a Hilma af Klint (1862–1944) művésznőre gyakorolt hatást, aki az absztrakt művészet svéd úttörője, az első absztrakt festmény megalkotója volt.
Jelen kiállítás alkotói a hatvanas évek nagy művészeti megújulásának hullámából merítkeztek. Az 1960-as években a zene, a formatervezés, a film és irodalom világához hasonlóan a képzőművészet területén is széles körben értek el kiemelkedő sikereket svéd művészek. Az 1958-ban alapított Stockholmi Modern Művészeti Múzeum gyűjteménye mára a 20. századi képzőművészet, festészet, grafika, litográfia és fényképészet kincsesbányája, a kortárs művészettörténet egyik legjelentősebb stílusteremtő intézménye Európában.
A veszprémi kiállítás központi figurája esetünkben a Párizsban és Svédországban élő Torsten Ridell (1946), a nemzetközi MADI mozgalom tagja. Konkrét és konstruktív műveire jellemző a minimalizmus, a fekete-fehér ellentétpárban való gondolkodás. Ridell párizsi találkozása Carmelo Arden Quinnel, a MADI művészeti mozgalom alapítójával meghatározó hatással volt a svéd konstruktivista művészetre/művészekre, akik közül egyre többen tűntek föl a nemzetközi MADI-kiállításokon Budapesten, Győrben, Párizsban, Moszkvában, Milánóban…
Emlékszem, milyen nagy öröm volt találkozni a Párizs-Győr-Bratislava útvonalú Mobil kiállítássorozaton Cajsa Holmstrand (1951) napfény hatására mozgásnak induló objektjeivel, amelyekből egy tucat, részét képezi a Mobil MADI Múzeumnak, s amelyek közül itt is láthatunk néhányat. Cajsa alkotásainak központi gondolata: a kapcsolat. Permanens kapcsolatrendszer létrehozásán fáradozik, amelyhez egyetlen formát használ: síkban a négyzetet, térben a kockát, amelyek matematikai alapját az euklideszi geometria egyik állítása, a Pitagorasz-tétel adja.
Ugyancsak a MADI-n keresztül kerültünk kapcsolatba Carl Magnus (1943) festő-, szobrászművésszel. Többszögű, sötét színárnyalatú objektjei, ornametrikus gyűrődései hordoznak egyfajta építészeti hatást, s való igaz, nagy benyomást tett rá Zetterwall svéd építész híres lépcsőmotívuma. Carl színválasztására erőteljesen hat a természettel való kapcsolata, a kora reggeli köd, a telített föld, a kék-szürke …, a jeges tavak töredezett fehér árnyalatai.
Einar Hoste (1930) az egyik leghíresebb svéd konstruktív szobrász, feleségéhez, Cajsa Holmstrandhoz hasonlóan a művészet-tudomány határterületén alkotva hozza létre nagy méretű geometrikus téralkotó szobrait, plasztikáit és az itt bemutatásra kerülő konceptuális papírobjektjeit, szitanyomatait. Művészeti problémafelvetése a „zárt terek” kutatása, a mi van, mi történik a formákon belül kérdéskör.
Lars Englund (1933) festő, szobrász kezdeti sötét tónusú geometrikus formavilágú festményeit felcserélte a matematikai, geometriai törvényszerűségeket kifejtő szobrok létrehozásával, előszeretettel használva a mai kor anyagát, a színes műanyagot.
Utoljára, de nem utolsó sorban bemutatásra kerülnek a legidősebb mester, Jan Harry Persson (1929) remek térgeometrikus acélkonstrukciói, amelyek szembetűnő architektonikus vonulatot képviselnek. Tér a térben. Tatlin konstruktivista tornya is felelevenedik előttünk. Fali huzalkonstrukciói a csomópontok hiányát jelölik ki. Az űrt, a hiányt formázzák."
Dárdai Zsuzsa, a kiállítás kurátora
A kiállítást Dárdai Zsuszsa művészeti író, a kiállítás kurátora nyitja meg.
