Csikász Galéria
Molnár Kálmán Munkácsy-díjas érdemes művész, grafikus 1967 végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán; mesterei: Fónyi Géza, Konecsni György voltak. Majd ugyanitt a Tervezőgrafika Tanszéken tanít a kilencvenes évek kezdetétől. 1992-től a Tervezőgrafika Tanszék vezetője és a Magyar Képzőművészeti Főiskola rektorhelyettese volt tizenkét évig, az ő nevéhez köthető a modern számítógépes grafika meghonosítása az oktatásban.

A grafika különböző műfajaiban alkotott maradandót: önálló grafikai lapok készítésétől, plakátok, naptárak, könyvborítók, könyvek illusztrálásán át lemezborítókig. A grafikai munkákon kívül kiállítások tervezésében is kiemelkedő szerepet vállalt. Többek között Magyarország külföldi bemutatkozásaiban vállalt jelentős szerepet a Hamburgi Magyar Hét /team/ 1982; Stuttgart, Magyar Napok 1981; Kairói Magyar Hét 1984; Nápoly Magyar Hét 1987; Hannover Magyar Hét 1988; Hamburg, Közlekedés 1988; Singapore, Szöul 1989; Genovai Hajózási Világkiállítás (1992).

 

A veszprémi kiállítás gerincét főként a MOKÉP számára készített filmplakátok alkotják, bemutatva ezeken keresztül látásmódjának alakulását. Filmplakátjairól a szerző a következőket írja:

"A 70-es években emlékezetes filmekhez készültek plakátjaim „A 22-ES CSAPDÁJA” /1970/, a „VIRÁGOT ALGERNONNAK” /1972/, „EGY RENDŐRFELÜGYELŐ VALLOMÁSAI” /1972/, „JOHN ÉS MARY” /1971/, a „ROMANTIKA” /1972/, stb. több síkon is értelmezhető munkák. Szívesen használtam a finom vonalrendszerekből építkező formát, ilyen a „BERNARDA ALBA HÁZA” /1976/, a „JONES CSÁSZÁR” /1976/, vagy a „PETRUSKA” /1976/, színházi plakát grafikája. A látványon túli asszociációs jelentésközvetítés foglalkoztatott, a mögöttes tartalom megjelenítési lehetősége, egy-egy berögzült értelmezés átírása, aktuális tartalmakkal való felruházása. A technikai civilizáció magunk csinálta bajaira, az ördögi emberre próbáltam a figyelmet felhívni az 1978-ban készült „RAGADOZÓ MADARAK” c. amerikai film plakátjával. A „FAL” /1977/ c. lengyel filmplakátom a diktatúra, az elnyomás bukását érzékelteti. A film tartalmának, mondanivalójának megjelenítéséhez az omló téglafalban az emberi arc is darabokra hullik szét. A téglák még egymásba kapcsolódnak ugyan, de ez már a zuhanás előtti pillanat.  A tégla motívuma visszatér a „VÁD” /1977/ c. lengyel filmplakáton is. A magasított íróasztal mögül egy monumentális figura emelkedik ki, határozottan előremutató kezével, mutatóujjával a „irányt” határozza meg.

Egyik kedvenc munkám G. Büchner drámája alapján, Werner Herzog rendezésében készült „WOYZECK” c. plakátja 1980-ban elnyerte „Az év legjobb filmplakátja” díjat.

Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső
Molnár Kálmán Csillaglépcső