A kiállítás a Magyar Napok 2015 – Nyugati diaszpóra rendezvénynapok keretében kerül megrendezésre. A kiállításra a Vass László-gyűjtemény anyagából olyan művészeket válogattunk, akik Magyarországon kezdték a pályafutásukat, végezték az iskoláikat, de pályájuk külföldön teljesedett ki, és ott is váltak igazán ismertté.
Kiállító művészek: Bőszin Endre, Véra Cardot, Detre Lóránd, Hetey Katalin, Rodolf Hervé, Jakovits József, Imre Kocsis, Konok Tamás, Marosán Gyula, Vera Molnár, Szemenyey-Nagy Tibor, Victor Vasarely
A művészekről:
Bőszin Endre (1923, Pilis)
Festő, grafikus, szobrász. 1944-ben kezdett el tanulni a Magyar Iparművészeti Főiskolán, de tanulmányait nem tudta befejezni. A festészet és a grafika mellett megélhetési okokból alkalmazott művészettel is foglalkozott. 1956-ban elhagyta az országot, Edinburgh-ban, 1957-től Londonban élt. 1961-ben megalapította a Taurus Artists nevű művészcsoportot. 1966-ban Torontóba költözött. Az 1950-60-as években expresszív, figurális festményeket, grafikákat alkotott. Az 1960-as évektől foglalkozik szobrászattal. A 60-as évek végén és a 70-es évek elején érzékeny mintázású érmeket alkotott. A 80-as évektől művészetét a geometrikus absztrakció jellemzi.
Detre Lóránd (Budapest, 1903)
Festő. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult. Mestere Vaszary János. 1924-től több évig Nagybányán dolgozott. 1929-ben szerepelt a nagybányai művészek csoportos tárlatán. Elnyerte a Szinyei Társaság ösztöndíját. 1926-ban végleg külföldre távozott, Berlinben, Párizsban, majd az Egyesült Államokban tevékenykedett. Az 1940-es évektől szerepelt a nemzetközi kiállítási életben. 1948-ban Párizsban, 1952-ben és 1957-ben New Yorkban, 1967-ben Budapesten volt egyéni kiállítása. 1982-ben részt vett a Külföldön élő magyar származású művészek 2. kiállításán a Műcsarnokban. Művei megtalálhatók a Denveri Művészeti Múzeum gyűjteményében.
Imre Kocsis (1937, Karcag - 1991, Kaltenberg (DE))
1956-ban emigrált Németországba. 1958-ban kezdte meg tanulmányait Hamburgban. 1959-től Greska professzor asszisztense és grafikai technikákat tanít. 1962-63-ig Franciaországban él. 1963-1970 között a müncheni stúdiójában dolgozik, 1971-től pedig Düsseldorfban. 1980-ban ösztöndíjat nyer New Yorkba és Düsseldorfba. 1978-1982 között az Amszterdami Stedelijk Múzeum vendégműtermében alkot. 1985-től az izlandi Reykjavik Művészetei Iskola Szobrászati Osztályának vendégprofesszora.
Jakovits József (1909, Budapest – 1994, Budapest)
Autodidakta művész (festő, grafikus, szobrász). A 20. századi modern képzőművészeti irányzatok képviselője. 1965-1987-ig New Yorkban élt, ott kezdett festeni. 1985-ben amerikai állampolgár lett, 1987-ben hazatelepült. 1990-ben Kiváló Művész kitüntetést kapott, 1993-ban a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja lett. Saját vallomása szerint olyan festők hatottak rá, mint Vajda Lajos, Max Ernst, Miro, Picasso, de mindenekelőtt az őskori és a természeti népek művészetétől nyert ihletet. Az európai klasszikus kultúrát kihívásnak érezte, de annak hatásaival is megbirkózott, beépítette művészetébe.
Konok Tamás (1930, Budapest)
1953-ban végzett a Képzőművészeti Főiskolán, ahol Bernáth Aurél volt a mestere. Eredetileg zenét tanult, néhány év múlva azonban a képzőművészet mellett döntött és azóta mint festő teljes erejével, kiváló tehetségével ennek szenteli életét. 1959-ben Párizsba költözött, a 90-es évektől Budapesten és Párizsban él és alkot. Veszprémben jól ismert alkotó, hiszen 2011-ben a Modern Képtár – Vass László Gyűjteményben nyílt kiállítás kortárs művészeti gyűjteményéből Gravitáció/Spanyolok és kortársaik címmel. 2013-ban pedig önálló kiállítása Ludium Pigmentum címmel volt látogatható.
Lakner László (1936, Budapest)
Festő, grafikus. A budapesti Képzőművészeti Gimnáziumba járt, ahol Viski Balázs László volt a mestere. 1954-ben, az érettségi után a Magyar Képzőművészeti Főiskolán folytatta tanulmányait, itt Pap Gyula és Bernáth Aurél voltak a mesterei. 1958 óta kiállító művész itthon és külföldön. Első tanulmányútja Olaszországba vezetett 1963-ban. 1964-ben járt a Velencei Biennálén, ahol Robert Rauschenberg művei gyakoroltak rá mély benyomást. 1974-ben a berlini DAAD Künstler-programjának ösztöndíját nyerte el, majd 1976-ban a brémai Paula Modersohn-Becker Alapítvány díjával végleg letelepedett az NSZK-ban, ahonnan kijutott New Yorkba, ahol alkotott s kiállított. 1999-ben Kossuth-díjjal jutalmazták. Napjainkban Németországban él.
Marosán Gyula (Budapest, 1915 - Toronto, 2003)
1931-ben az Iparrajziskolában, 1932-1938 között Aba-Novák Vilmos iskolájában tanult, a nyarakat a szolnoki és kecskeméti művésztelepeken töltötte. 1946-1948 között első feleségével, Zemplényi Magdával az Elvont Művészek Csoportjának volt tagja. 1957-től Kanadában élt. A festészet mellett plasztikai kísérleteket is folytatott. Elismerései: Szinyei Merse Fiatalok díja, Munka és Újjáépítés freskópályázat díja, Yale and Town Manufacturing Co. grafikai díja.
Rodolf Hervé (1957, Párizs - 2000, Párizs (F))
Magyar származású francia fotóművész. Édesapja Lucien Hervé is magyar származású fotográfus volt, így Rodolf számára a Magyarországgal való kapcsolat gyermekkorától kezdve természetes, ugyanúgy, ahogyan a művészet, a művésszé válás is. 1989 utolsó napjaiban érkezett Budapestre. Magyar kultúrájú külföldiként rögzítette a rendszerváltás éveit, és vetette bele magát a budapesti undergroundba. Az akkori Budapest ereje és hangulata magával ragadta, így eredeti terveivel ellentétben közel egy évtizedig maradt. Budapesten töltött évei végén úgy érezte, hogy a társadalmi változások nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeit és 1997-ben visszatért Párizsba.
.
Szemenyey-Nagy Tibor (1953, Pápateszér)
Autodidakta. Művészeti tanulmányait 1959-ben kezdte meg a nagykanizsai Zeneiskola klasszikus zene tagozatán (zongora). 1974-ben politikai okok miatt emigrált, Nyugat-Európában, Dél-Amerikában és a Karib-szigeteken élt. 1990-ben a Szovjet-Ororsz Birodalom összeomlása után visszatért Magyarországra. Jelenleg Nagykanizsán él.
Vera Molnar (1924, Budapest)
1942-1947 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanulója. Később férjével, Molnár Ferenc pszichológussal Párizsban telepedett le. 1968-tól foglalkozik a számítógépes művészet lehetőségeivel. 1974-1976 között kidolgozta a „Molnár”-programot, amely a komputerművészet legkorábbi példái közé tartozik. Főiskolásként kubista, majd absztrakt képeket festett, az 50-es évek végéig erőteljesen kötődött a konstruktivista hagyományokhoz. Az 1960-as évektől a tudomány és a művészet határterületeit érintő munkássága az alapformákat, elsősorban a négyzetet transzformáló matematikai alapon bontakozik ki, az egymásra következő, egymásra hasonlító alkotásaiban mindig a minőségi változásra, a „fantasztikus eseményre” koncentrálva. Jelenleg Franciaországban él.
Véra Cardot (1920, Budapest - 2003, Gif-sur-Yvette)
Szüleivel ötéves korában hagyja el Magyarországot. Gyermekkorát Toulouse-ban tölti, majd Párizsban folytat egyetemi tanulmányokat. Pályafutását újságíróként kezdi. Lyoni, toulouse-i és dakari újságokban, később építészeti és képzőművészeti lapokban jelennek meg írásai. Kezdetben csak riportjaihoz készít fotókat, majd Pierre Jolyval közösen dolgozva a műalkotás- és építészeti fotózásban válik ismertté. 1964-ben festeni kezd, de az ecset és a vászon mellett hamarosan más eszközöket: kötelet, spárgát, horgászzsinórt, len- és kenderkócot is felhasznál munkáihoz, amelyek egy újfajta kifejezésmódnak nyitnak utat, és idővel a képek fokozatosan szobrokká formálódnak.
Victor Vasarely (1906, Pécs - 1997, Párizs)
Őt tekinthetjük az „op-art” legjelentősebb képviselőjének. Középiskolái után eleinte egy gyógyszergyárban dolgozott segédkönyvelőként és közben kis méretű plakátokat is rajzolt. 20 éves korában került be a budapesti Műhely Akadémiára, ahol Bortnyik Sándor irányítása alatt tanult, s átvette a XX. század egyik legnagyobb hatású művészeti irányzatának, a Bauhaus-iskolának a szellemiségét. 1930-ban egy grafikai pályázat megnyerése révén jutott Párizsba, ahol 15 évig reklámgrafikusként, illusztrátorként dolgozott. 1959-ben megkapta a francia állampolgárságot. Művészetének elismertségét jelezte, hogy 1981-ben elnyerte a legismertebb francia kitüntetést, a Becsületrend tiszti fokozatát.
