A Fixir Galéria immerzív vetítőtermében a most nyílt kiállításon Nagy András László „Luminosense” című tárlatát mutatjuk be.Az installáció egyszerre kutatja a fény fizikai korlátait és annak filozófiai értelmezéseit. Miként lehet valami jelen a térben anélkül, hogy fizikailag létezne?
Bordos László Zsolt megnyitószövege:
Leírat / Nagy András László kiállításmegnyitója, Veszprémben, 2025.02.21.-én.
Jóestét mindenkinek, köszönöm a meghivást!
Rendkívüli alkalom, hogy Nagy András László új fényalkotását láthatjuk ma este. Mindig amikor fényművészetről esik szó, óhatatlanul eszünkbe jut, Moholy-Nagy László, akit a művészettörténet a fényművészet úttörőjeként tart számon. Releváns feleleveníteni Moholy, Fény Tér Modulátor című alkotását, amelyet 1925-ben kezdett el megépíteni - azaz épp 100 évvel ezelőtt – amelyet 1930-31-ben fejezett be (amennyiben egy alkotást egyáltalán be lehet fejezni), a Fény Tér Modulátor tulajdonképpen defineálta azt amit ma fényművészetnek nevezünk. Mit is jelent a Fény Tér Modulátor? (Eredetileg Lichtrequisit volt a címe). Moholy arra figyelt fel, hogy a fénynek van egy térmoduláló ereje, azaz a fény meg tudja változtatni azt ahogyan felfogjuk a teret, ezáltal a fényművészet a percepcióval foglalkozik, annak a kérdéseit veti fel. Amennyiben a művészet funkcióját keressük, - hiszen úgy működik az emberi agy, hogy mindennek keresi az értelmét-, akkor azt bizony az érzékszerveink fejlesztésében találjuk meg. A zenei hallást, a zene fejleszti, és a zajok, hangok tág spektruma, úgyanúgy a vizuális művészetek is a vizuális adatbázisunkat egészítik ki. Tehát amíg a tudomány, mint rendszerezett tudás, a logikus gondolkozást és a logikus érvelésünket támasztja alá, fejleszti, addig a muvészet az a kreatív, emberi megnyilvánulás amely az érzészerveinket, azaz a percepciónkat fejleszti, már csak azért is mert a művészet az érzékszerveinkre direkt módon hat. Jelen esetben is: látjuk és halljuk az alkotást, Nagy András Luminosense azaz Fényérzékelés című alkotásában e kettőt ráadásul szinkronban tapasztalhatjuk meg. Nagy András László, Moholy-Nagy László nyomdokaiban járva, teret módosit, a percepciónkra hat, az érzékszerveinkre appellál, ráadásul egyzerre mindkét csatornánkra, azaz az auditív és a vizuális csatornáinkra egyaránt. És amikor e két érzékszervünket egyszerre éri hatás, azaz amikor a látott információ szinkronicitásba kerül az auditív információval, akkor egy felfokozott élményben lehet részünk, hiszen a két érzékszervünket egyszerre használjuk. A természetben ritkán találkozunk olyen jelenséggel amikor több értékszervünket egyszerre használjuk. A villámlás például egy ilyen alkalom amikor szinte egyszerre hat ránk a vizuális és az auditiv információ, és amikor egyszerre több érzékszervünket veszzük igénybe, egy egzaltált, felfokozott élményben részesülhetünk. Milyen jó, hogy egy művész kezében hasonló adottságok lehetnek, hiszen Nagy András, nem csak a fénnyel modulálja a teret, hanem hangszobrászként, zenészkompozitőrként, cizelláltan hat az érzékszerveinkre.
Az érzékelő csatornáinkra való hatáson túl van egy másik érdekessége a fényművészetnek. Szokták mondani, hogy amint a rovarokat a fény vonzza, valószinüleg bennünket, embereket is vonz a fény(művészet). Nemrég, a Semmelweis egyetemen tudtam meg, hogy van a hyppotalamusban egy ún. SCN, Suprachiasmatic Nucleus, amely reagál, úgy a természetes, mint a mesterséges fényre. Az SCN tulajdonképpen a biológiai óránk, a fény hatására az emberi testben a hormonháztartás megváltozik, ugyanis a fény hatására a szerotonin termelése beindul. Míg a sotét hatására ugye melatonin termelődik, amitől elalszunk, addig a fény az ellenkezőjét, az ébredést, a feléledést hozza. Tehát amikor egy fényművészeti alkotást nézünk, tapasztalunk meg, akkor nem csak egy esztétikai élményben részesülünk, hanem egy fénymű biológiai funkciókat is beindít, ha úgy tetszik a fényművészet a biológiánkat triggereli. Talán ezzel is magyarázható a fényművészet iránti nagy érdeklődés, úgy a művészek, mint az audiencia részéről. Természetesen a fényművészet spirituális töltete felül kell kerekedjen a biológiai aspektusokon, ahogy Kepes György fogalmazott, a (fény)művészet a vizuális akrobatikánál többet kell, hogy jelentsen, a fényművészet ugyanis nem csak a retinát kell foglalkoztassa, lefoglalja, hanem érzelmeket és gondolatokat kell ébresszen és előhívjon a nézőből. Mekkora öröm, hogy Nagy András a gondolatébresztő fényművészetet képviselve, teret ad az érzelmeknek és a gondolatoknak. Ez a művészet lényege.
Ezennel megnyitjuk Nagy András László Luminosense című kiálltását.
A tárlat 2025. május 6-ig.
