Relax 1/3, világító doboz, 1998

RAVASZ ANDRÁS (1959)

"Munkámban ’színes zajok’ által determinált hangokkal foglalkozom. Projektem egyik része az e hangok keltette komputerzene bemutatása, melyet színes zenének nevezek. A hanganyag a benne rejlő képi asszociációs lehetőségek megjelenítésére inspirált… Mivel az inspirációt a színes zene konkrét élménye jelentette, ezért a nyomában megjelenő képeket ’vizuális aláfestésnek’ nevezhetném." Ravasz András

A Bánki Donát Műszaki Főiskolán végzett mérnökként 1991-ben. 1989-ben az Újlak Csoport alapító tagja volt az Irokéz Gyűjtemény több, korábban már bemutatott művészével közösen. Hosszú évekig a budapesti Tűzoltó u. 72. kiállítótér szervezője. Kezdetben elsősorban festészettel foglalkozott, majd az 1990-es években egyre inkább a digitális művészet iránt kezdett érdeklődni. Videókat, hanginstallációkat, illetve kortárs táncelőadások látványtervét, zenéjét készítette. 1997-ben megalapította az U. F. F. nonprofit kortárs galériát. Több alkalommal vett részt Artist in Residency programban: Hollandiában, Ausztriában, Angliában egyaránt.

Ma szabadúszó médiaművész, aki médiainstallációkat, kortárs zenével foglalkozó hanginstallációkat, kísérleti videókat, fényképeket, színházi díszleteket, rádióműsorokat készít. Művészetére jellemző, hogy az elektronikus zenének és a képnek az egymásra hatását vizsgálja. Művészete sokszínűségének egyik kiváló példája az Ehető pénz című alkotása, mely egy ostyára csokoládéval készült szitanyomat, egy ötszázforintos bankjegy. Egy másik zenés művében sajátos módon hallhatóak kedvenc előadói: „Az életemben kedvelt valamennyi zenei előadót összegyűjtöttem, melyek véletlenszerű sorrendben jelennek meg. Érdekes konstellációk alakulnak ki, ahogy az időben és stílusban távol eső előadók egymás mellé kerülve eddig nem gondolt zenei hatásokat sejtetnek.” Egyes installációinál „a hang vizuális és plasztikus megjelenítésformáival kísérletezik.” Az általa létrehozott ún. színes zajokat a Trafóban a 2001: science + fiction című kiállításon be is mutatta.

Az Irokéz Gyűjtemény veszprémi kiállításán több műve is látható a Dubniczay-palotában: Megjelölt füstkarikák (akril, szigetelőszalag, vászon, 1991), Music puzzle (interaktív installáció állvánnyal, 2005), Shine Baby Shine (olaj, papír, 1996), Relax 1/3 (világító doboz, 1998).

A Relax című lightbox zöld és piros tárcsáján felnagyítva és kissé torzan olvashatjuk a Relax szót, középen pedig egy km/h számláló látható. A lightboxok, ezek a hátulról megvilágított képek az 1960-as években jelentek meg a képzőművészetben, és ahogy Hegedűs Orsolya írja tanulmányában, a lightbox, bár állókép, létrejöttének és formájának révén is a médiaművészet körébe tartozik. A köztéri reklámok esetén is gyakran találkozhatunk ilyen típusú megoldással, ugyanis rendkívül figyelemfelkeltő. Ravasz András művét már a színek is igencsak látványossá teszik, a hátulról történő megvilágítás pedig ezt még fokozza.

Music puzzle című installációja egy olyan hangpuzzle, ahol a felület tizenhat, manuálisan aktiválható részből áll, érintésre mindegyik egy hangszer megszólaltatását eredményezi. Ha az összes hangszert megszólaltattuk, akkor áll össze az „idézet”, Stravinsky A tűzmadár című művének egy részlete. A megszólaltatás sorrendjét a látogató hozza létre.

A művész rendszeresen kiállít nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. (Pl.: Brüsszel, Párizs, Chicago) 2020-ban szerepelt a Robert Capa Központ Nyolc hét című kiállításán, mely arról szólt, ki hogyan élte meg a pandémia első nyolc hetét a tavalyi karanténidőszakban.

Magyarországon az Inda Galéria képviseli.

 

Ravasz András
Ravasz András
Ravasz András