enteriőr, Dubniczay-palota

KIS RÓKA CSABA (1981)

„A festészet számomra folyamat, amelynek segítségével szembenézek magammal és a világgal. A festészet művelése nekem konfrontáció. Konfrontálódik az idea az anyaggal. Az anyag mindig ellenáll a szándéknak. Ha megjelenik előttem egy kép, akkor már az elején teret engedek a matériának, mondhatnám úgy is, hogy számolok azzal, a festmény alakuló alkotóelemei visszabeszélnek. Van, amikor jobban hallgatok ezekre az ellenhatásokra, van, amikor letöröm.” Kis Róka Csaba

A Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán végzett 2007-ben. 2005-ben Németországban tanult, a nürnbergi egyetemen eltöltött időszak (DAAD-ösztöndíj) meghatározó volt számára, ugyanis saját bevallása szerint itt születtek meg későbbi jellegzetes motívumainak alapjai.

Családjában egyik nagyapja hentes volt, ennek köszönhetően már gyerekkorában találkozott a halállal, ami maradandó élményt jelentett neki. Másik nagyapja cím- és szobafestőként dolgozott, ami szintén inspirációt jelentett a fiatal Kis Róka Csabának. Igen korán (az óvodában) eldöntötte, hogy festő lesz, és ki is tartott elhatározása mellett.

Korai korszakában jellemzően nagy méretű és sokalakos képeket festett, melyek a barokk festmények látványvilágát, kompozícióját idézik. (A mai napig az olaj, vászon technikát használja.) 2012 után elkezdte redukálni a figurák számát és a motívumokat is. A barokkhoz azonban ma is visszatér, hisz mérvadó számára. (Különösen fontosak Giovanni Bellini képei. A romantika esetén pedig a magyar festészetben megjelenő huszáralakokat kedveli és gondolja tovább.)

Festményei olyan bizarr és talán bizonyos értelemben szokatlan témákkal foglalkoznak, mint a test „eróziója”, a halál, a kínzás és a kegyetlenség, a homoszexualitás, vagy különböző szexuális vonatkozások, horrorisztikus, obszcén, pornográf ábrázolások. Gyakran szerepelnek a képein állatok (akár csonkolva). Foglalkozik az emberi test csonkításának megjelenítésével (ebben leginkább a szimbolikus tartalmat tartja fontosnak), a mutációval, majd 2015 körül fokozatosan jutott el a transzformációig, amivel szinte párhuzamosan megjelent egy absztrakt réteg is a festményein. A kegyetlenség ábrázolása nemcsak az európai képzőművészetben volt jelen már a középkortól, de megtalálhatjuk a horrorfilmekben vagy a death metal lemezek borítóin is, melyek szintén inspirációt jelentenek Kis Róka Csabának. Az említett témák nyers megfogalmazása gyakran ellenérzéseket, felháborodást, megrökönyödést váltanak ki a nézőből, de mindenképpen megosztóak. Az ábrázolás bizarr voltát a címadással fokozza. (Pl: A puszták népének fiai és anális újjászületés a köztársaság kutyája által)

Veszprémben, a Dubniczay-palotában több műve látható: Supervisor (olaj, vászon, 2014), Hősök (olaj, vászon, 2010), Ne csak együnk, igyunk is (olaj, vászon, 2011), Szomszédok (olaj, vászon, 2010), Aside (olaj, vászon, 2014). Ezeken a festményeken is (mint többi képén) elsősorban szakállas, kopasz férfiakat látunk meztelenül, különböző csonkolt testű állatokat és szexuális jeleneteket ábrázol. A képek leginkább - a barokkot idéző - barnás árnyalatúak, sötét tónusúak; az ecsetkezelés foltszerű. Paksi Endre Lehel művészettörténész Kis Róka Csaba képeit az ún. „abject art (viszolygásművészet)” körébe sorolja.

A képzőművészet mellett fontos szerepe van az életében a zenének, a Barcsay Jenő Emlékzenekarban basszusgitározik, feldolgozásokat játszanak.

https://www.youtube.com/watch?v=yVRu7SLQ_SA

Kis Róka Csaba
Kis Róka Csaba